Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

9-' hatályott kivül és az elitéltet az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól azért mentette fel, mert főmagánvádló a tárgyalásra meg nem jelenvén, vádja a BP. 49. §-ának értelmében visszavontnak volt tekintendő s vádlottnak az a védekezése, hogy a vádbeli cselekményt jogos védelemből követte el, valónak volt veendő. Tekintve már most, hogy az újonnan felvett bűnvádi perben az itélec tárgyát nem a vád, hanem az alapperbeli Ítéletek alapjául vett tényállásnak valósága vagy helytelensége képezi és igy indítványnak visszavonásáról vagy a vádnak elejtéséről egyáltalán szólni sem lehet s ezeknél fogva a perorvoslattal megtámadott ítélet indokai semmiképpen sem egyeznek meg akár a Btk. 116. §-ának, akár a BP. 49. §-ának rendelkezéseivel; tekintve, hogy ujrafelvétel utján az alapperbeli ítéletek részben vagy egészben csak az esetre foszthatok meg hatályuktól s az alapperben bűnösnek itélt vádlott csak az esetben menthető fel, ha szabályszerű bizonyítás keresztülvitele folytán és pedig az uj bizonyitékoknak az alapperbeli bizonyítékkal való együttes és gondos mérlegeléséből az tűnik ki, hogy az alapperben elfogadott tényállás részben vagy egészben valótlan; tekintve, hogy valamely ügyfél perbeli mulasztásának csak perbeli joghatály tulajdonitható, de ez bizonyítékot semmi esetre sem képezhet; abból tehát, mert a vádló idéztetés daczára meg nem jelent, még a bizonyítékok legszabadabb mérlegelése szerint sem lehet valamely tényt — mint ez esetben a jogos védelmet — bizonyítottnak venni ; tekintve végre, hogy a técsői kir. járásbíróság által követett eljárás az ítélet jogerősségének közjogi jelentőségét sérti és ily gyakorlat esetleges lábrakapása a jogbiztonságot komolyan veszélyeztetné : ki kellett mondani, hogy a kifogásolt Ítéletben a törvénv többszörösen megsértetett. 65Vádlott közvetlen tudomással bírt egy szándékos emberölés tettesének kilétéről, de e tudomását tagadta és kérdőre vonásakor azt a valótlan vallomást tette, hogy a tettest nem ismeri. Igaz ugyan, hogy valótlan vallomásával segélyt nyújtott az ismeretlen férfinak arra, hogy a ható-