Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

84 Ez a semmiségi panasz azonban el volt utasítandó azért, mert azok a tények, melyeket a kir. törvényszék mint másodfokú bíróság, egyrészt a vádlottak bűnösségének meg nem állapítása, másrészt a súlyos testi sértés vétségének és nem bűntettének megállapítása tekintetében valókul elfogadott, a kir. Curiát is kötik, amennyiben a kir. Curia ezen valókul elfogadott, tényekre köteles határozatát alapítani. Ezen tények pedig a vádlottak bűnössége kérdését illetően nem foglalnak magukban oly adatokat, melyekből a vádlottak bűnössége meg volna állapitható és mert végül, ami a Zs. I. panaszában felhívott, de nyilvánvalóan nem a BP. 308. §-ának, hanem a Btk. 308. §-ának felhívására czélzó törvényszakasz alkalmazását illeti : e részben a semmiségi panasz azért is volt elutasítandó, mert a mellett, hogy vádlottak bűnössége megállapítható nem volt, a kir. törvényszék az orvosi látleletekből állapította meg tényként azt, hogy a súlyos testi sértés vétségének és nem bűntettnek esete forog fen : amennyiben az orvosi látleletek nyolcz napon belül, de 20 napon aluli gyógytartamot állapítottak meg ; a Btk. 308. §-a tehát a jelen esetben a kir. Curia 13. sz. büntető döntvényében kifejezést nyert okoknál fogva alkalmazást nem nyerhet. 59Elutasittatott a semmiségi panasz, mert a felebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy vádlott a bűncselekmény tárgyát sértettnek beleegyezése nélkül, azon czélból, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, olymódon vette el, hogy a megőrzésére szolgáló készüléket feltör|e, ez a tényállás pedig büntetendő cselekmény ismérveit kimeríti. (Curia 1901 október 10. 6006/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A közvédő vádlott érdekében a kir. tábla ellen a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján használt semmiségi panaszt, minthogy azonban a kir. tábla által az elsőbiróság ítéletéből átvett s valónak elfogadott tény szerint vádlott a kukoriczát a kasból sértettnek beleegyezése nélkül, azon czélból, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, oly módon vette el, hogy a kast, tehát a kuko-