Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

4o az eljárás adataiból az állapitható meg, hogy a feltett kérdések a vádlott érdekeinek sérelmével nem jártak, s hogy az elnök befejező jogi fejtegetése a törvénynek megfelel. P. J. vádlott érdekében bejelentett s a BP. 384. §. 1. pontjára, valamint a 427. §. 4. pontjára állapított semmiségi panaszt azért kellett elutasítani, mert a kir. törvényszék amaz eljárásával, hogy a főtárgyalás eredményéhez részben megváltozott tényálláshoz képest a cselekmények minden eshetőség szerint tehető minősítésére, tehát a Btk. 308. §-a alá eső bűntett tényálladékát magában foglaló külön főkérdést is intézett az esküdtekhez, a BP. 335. §. rendelkezéseit meg nem sértette, mert az a külön főkérdés a bűnösség szempontját érintvén és a cselekménynek enyhébb beszámítására és illetőleg enyhébb büntetési tétel alkalmazására vonatkozván, a BP. 356., 359. §-aira való tekintettel a vádlott beleegyezése nélkül is feltehető volt, mert csak az oly kérdésnek feltevéséhez, melynél fogva a cselekmény súlyosabb minősítés alá esik a vádbelinél — szükséges a vádlottnak beleegyezése. Nem forog tehát fen az a semmiségi ok, hogy az ítélet törvényszerű vád nélkül hozatott és hogy a kérdések feltevésénél a 354., 361. §-ok parancsoló rendelkezései megsértettek volna. Ezekből folyóan, minthogy az esküdtek M. I. vádlottat illetően a 3-ik mellékkérdésre «nem»-mel, P. J. vádlottat illetően pedig a hozzájuk intézett 3. főkérdésre «igen»-nel, végül a beszámítást kizáró okot felölelő mellékkérdésre «nem»-mel feleltek és eme ténymegállapításokkal szemben semmi oly körülményt nem fogadtak el, amire esetleg eltérő ítélet állapitható volna s minthogy másfelől a BP. 437. §. 1. bekezdése szerint a kir. Curia az esküdtek által valóknak elfogadott tényekre köteles határozatát állapitani, az adott esetben M. I. vádlottat illetően a BP. 385. §. I. a) pontjára, P. J. vádlott irányában pedig a BP. 385. 4. 1. aj,b)y c) pontjaira állapított anyagi semmiségi okok egyike sem forog fen. A M. I. vádlott érdekében érvényesített és a BP. 285. §. 2. pontjára állapított semmiségi ok azért nem forog fen, mert az esküdtek a 3-ik mellékkérdésre nemmel felelvén, a bíróság a büntetés kiszabásánál a Btk. 307. §. 1. bekezdésében meghatáro-