Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

30 és mert ily körülmények között az, hogy a vádlott a bekövetkezhető káros eredményt előre nem látta, illetve nem tudta, éppen az elterjedt szokásnál fogva büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanságot nem képez. (1899 október 18-án 8866 sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, vádlottat a Btk. 290. §-a alá eső emberölés vétségében vétkesnek kimondja és ezért ugyanazon törvényes intézkedés alapján a Btk. 91. §-ának alkalmazásával az Ítélet foganatba vételétől számítandó 3 hónapi fogházra itéli. Indokok: A kir. törvényszék indokainak a tényállás megállapítására és a bekövetkezett halálesetnek a vádlott ténykedésével való okozati összefüggésben létére vonatkozó részét a kir. itélő tábla is magáévá teszi, a vádlott gondatlanságát meg nem állapító részét azonban nem fogadja el. Ugyanis vádlott beismerte, hogy az elhaltat izzó parázsra szórt czinóber-gőzzel megpárolta, mely gőzt, illetve az abban az •elhalt által beszívott higanyt az orvosi szakvélemény az emberi életre ártalmasnak, veszélyesnek, sőt halálosnak mond, de tagadta, hogy ezen gőz mérges voltát tudta, avagy ismerte volna. Tekintve azonban, hogy a czinóbertől ekként fejlett gőz olyan, mely hatásában mindig veszélyes ; tekintve, hogy vádlott az általa állítása szerint ugyan nem ismert hatású szerből fejlett gőzből oly mértékben szívatott fel az elhalttal, hogy ez a bonczvizsgálat és a vegyi vizsgálat alapján adott orvosi szakvélemény szerint azon beszitt gőz mérges hatása folytán halt el, tekintve, hogy a vádlott beismerése szerint oly szert használt gyógyításra, melynek hatásáról előbb meggyőződést nem szerzett: ezeknél fogva G. M. halálát, halált okozó könnyelmű és büntetőjogi beszámitás alá eső gondatlanság okozta. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül vétetett vádlott büntetlen előélete, továbbá az, hogy a czinóber-füstöléssel való gyógyítás azon vidéken a tanuk és különösen dr. R. A. járásorvos vallomása szerint szokásos, anélkül, hogy veszélyes volta ismeretes volna. (1900 január 4. 14344/99. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokokból és még azért,