Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

Semmiségi panasz a vádlott bűnösségére vonatkozó kérdés helytelen szövegezése miatt. — A Curia, habár konstatálja, hogy a szövegezés helytelen volt, a semmiségi panaszt elutasitja, mert ezt a semmiségi okot a vádlott csak akkor érvényesítheti, ha kétségtelen, hogy az az ő érdekeinek sérelmével járt; a jelen esetben vádlott érdeke a kérdések helytelen feltétele által sérelmet nem szenvedett. A Btk. 91. §-ának téves alkalmazását a bűnvádi perrendtartásnak 385. §. 2. pontja semmiségi oknak nem nyilvánitja. A bűnvádi perrendtartás 437. §-ának az a redelkezése, mely szerint a kir. Curia köteles határozatát az esküdtbíróság által valónak elfogadott tényekre alapitani, a büntetés mértékére befolyással biró enyhitő körülményekre is kiterjed. (Curia 1900 május 22. 5401. sz. a.) A m. kir. Curia : S. L. és F. B. vádlottak és védőik, valamint a kir. ügyésznek semmiségi panaszai elutasittatnak. Indokok: Az esküdtekhez intézett kérdések tárgyában hozott bírósági határozat és a megállapított kérdés ellen F. B. vádlottnak védője részéről érvényesített semmiségi panaszt a kir. Curia, a nevezett vádlott bűnösségére vonatkozó kérdés helytelen szövegezése daczára, nem vehette figyelembe. Helytelen a szövegezés azért, mert a bűnvádi perrendtartás 355. §-ának első bekezdése szerint : a főkérdés arra irányult, hogy bünös-e a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben ; továbbá ugyané törvényszakasz harmadik bekezdése értelmében: a főkérBüntetőjogi Döntvénytár. I. I