Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

= Az elől közölt két esetben érvényre jutott álláspontot foglalta el a Curia a Curiai Határozatok 1900. évi 39. számában 345. sz. a. közölt esetben. Mig az u. o. 546. sz. a. közölt két esetben, valamint az 1900. évi 5875., 6065., 7711., 7713., 8000., 8178., 8179., 8180., 8478., 8528., 8620., 8940., 9351., 9648. és 9650. sz. a. kelt Ítéletekben az enyhítő és súlyosító körülmények mérlegeltettek. 44. A BP. 437. §-ának az a rendelkezése, hogy a kir. Curia köteles határozatát az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tényekre alapítani, azokra a megállapításokra is kiterjed, amelyek mint enyhítő s illetve súlyosító körülmények vétettek figyelembe s szolgáltak a büntetés kiszabásánál a mérlegelés alapjául. (Curia 1900 július 7. 5875. sz. a.) A m. kir. Curia: Minthogy a BP. 437. §-ának az a rendelkezése, hogy a kir. Curia köteles határozatát az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tényekre alapítani, azokra a megállapításokra is kiterjed, amelyek mint enyhítő s illetve súlyosító körülmények vétettek figyelembe s szolgáltak a büntetés kiszabásánál a mérlegelés alapjául ; minthogy pedig az esküdtbíróság által enyhitőkül megállapított körülmények : a vádlott alacsony fokú műveltsége, beismerése, hogy magát a gyujtogatást illetően feljelentette, hogy a lopás és sikkasztás rugója éhség és nyomor volt, a sulyositókul mérlegeltekkel szemben, hogy t. i. a vádlott gyújtogatás és lopás miatt már volt büntetve, hogy a gyujtogatásnál ok nélküli bosszú vezette s azzal nagyobb kárt okozott, a lopást pedig jóltevője kárára követte el, nem oly nyomatékosak és a vádlottat terhelő büntetendő cselekmények beszámithatóságát nem kisebbítik annyira, hogy a Btk. 92. §-a alkalmazásának feltételei fenforgóknak volnának tekinthetők az esküdtbíróság ítélete BP. 385. §. 3. pontja rendelkezésének megsértését nem foglalja magában.