Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

60 Büntetőjogi Döntvénytár. amely a gép elárverezésekor befolyt vételárból az árverelő hitelező kielégítése után fennmaradt. (Kúria 1934. febr. IS. B. II. 3759/1933. sz.) Indokok ... A tényállás szerint a vádlott egy gépet vett meg a sértett cégtől részletfizetésre és a tulajdonjog fenntartásával. Ezt a gépet a vádlottnak egyik hitelezője bíróilag lefoglaltatta és elárvereztette ; sem a kielégítési végrehajtásról, sem az árverésről a vádlott a sértett céget nem értesítette, sőt még a gépnek bírói elárvereztetéséből befolyt vételárnak az árverelő hitelező kielégítése után fennmaradó összegét sem adta a sértettnek. Ebből a tényállásból helyesen vonta le a kir. ítélőtábla azt a jogi következtetést, hogy a vádlott, mint az itt szóbanlevő még ki nem fizetett s a tulajdonjog fenntartására való tekintettel reánézve idegen dolgot képező gép gondozásával és kezelésével megbízott egyén, ezen minőségében a sértett cégnek, kinek érdekeit előmozdítani, mint hitelt élvező egyénnek kötelessége volt, ezzel tudva és akarva vagyoni kárt okozott. Azt ugyanis a vádlott már az élet közönséges tapasztalata szerint tudhatta, — miként tudta is — hogy a sértett abban az esetben, ha a bírói kielégítési végrehajtásról, a foglalásról s az árverés kitűzéséről idejekorán nem értesül, tulajdonjogát nem érvényesítheti s ezzel vagyoni kárt szenved. Ha pedig a vádlott ezt tudta, úgy nyilvánvalóan cselekvésének, illetve mulasztásának ezt a következményét akarta is. ^ Ugyanígy Kúria: BDtár VI. 241.; VII. 118.; XVI. 76. 67. Csalás megállapítása, mikor a vádlott magas állásának fitogtatásával bevezetett valótlan előadással arra vette rá a sértetteket, hogy a kormányzóné nyomorenyhítő akciója javára néhányhavi 1—2 pengős adomány fizetésére kötelezzék magukat, a sértettekkel összehajtott nyomtatvány-űrlapokat íratott alá, majd az űrlapokat megállapodásellenesen a sértettek által nem szándékolt könyvrendelésre töltötte ki. A hamisítási mozzanatok a csalási minősítéssel már teljes értékelést nyertek. (Kúria 1934. febr. 14. B III. 4068/1933. sz.) Indokok : . . . A panasz oka a következő : A csalás vagyon elleni bűncselekmény, tehát a szándéknak kár okozására kell irányulnia. Ennek hiányában még kísérlet sem létesül. A befejezéshez pedig a kár bekövetkezése szükséges. A sértetteket semmi vagyoni kár nem érte ; sőt a kár bekövetkezésének lehetősége is ki volt zárva, mert a sértettek a nekik nyújtott irodalmi becsű könyvekben megfelelő ellenértéket kaptak. A sértettek önálló üzletemberek voltak ; látták a megrendelési íveket; megtévesztve nem is lehettek. Elképzelhetetlen, hogy ne tudták volna, hogy megrendelést tettek. Okirathamisításról sem lehet szó, mert amit aláírtak, csak egyoldalú ajánlatok voltak, amik kötelező erővel nem is bírtak, míg a könyvkiadó cég, amelyhez intéztettek, az ajánlatot el nem fogadja. Ha a fondorlattal való könyvrendelés ténye mégis fennforogna, ez nem egyértelmű a megállapodásellenességgel. A panasz alaptalan. A tényállás szerint ugyanis a vádlott a sértetteket a megrendelőívek