Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytér. 41 tavasza óta teljesített futárszolgálatot a kommunista mozgalom részére Bécs és Budapest között, a kommunista anyagú kéziratokat ő juttatta el legépelés végett K. Hedvighez, ettől pedig a legépelt anyagot a többszörösítő készüléket kezelő K.Margithoz, akit pénzzel is ő látott eí, ő juttatta el P. Sándorhoz is a siffrirozott kommunista jelentéseket, érintkezésben volt a kivégzett S. Imrével, ettől legépelés végett kéziratokat vett át, s a legépelés után azokat nevezett­nek visszajuttatta. Bár a vádlottnak ismertetett cselekménye terjedelme és jelentősége folytán igen közel áll a vezetői tevékenységhez, azt a jelen esetben a kir. Kúria nem állapította meg azért, mert az ismertetett működést ez a vádlott nem önállóan, hanem utasításra végezte s különösen, mert a vádlott tevé­kenysége a mozgalom kiszélesítéséhez, nevezetesen új tagok megnyeréséhez a megállapított tények szerint nem vezetett. Cselekményének az 1921 : III. tc. 1. § második bekezdése szerinti minő­sítése tehát a törvény megsértése nélkül történt. . . 43. Az 1921 : III. tc. 2. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezés szerint: a harmadik személyek által a moz­galommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak cél­jaira elkövetett olyan bűntettek és vétségek esnek a moz­galom kezdeményezői, vezetői, résztvevői és előmozdítói terhére, amelyeknek elkövetésében ezek az ismert részes­ségi formák szerint ugyan nem vettek részt, de mert az illető bűncselekmény elkövetését előzetesen tudták vagy előre láthatták, a súlyosabb jogsérelem miatt súlyosabb felelősséggel tartoznak. (Kúria 1933. nov. 29. B I. 4097/1933. sz.) Indokok :. . . G. Péter vádlott a megállapított tények szerint hosszas külföldi tartózkodás után, ahol kommunista vezető szerepet vitt, ezen eszmék propagálása végett jött Magyarországra. Itt K. József és G. Sándor vád­lottakkal megállapodott arra nézve, hogy a K. M. P. számára a sejtrendszer alapján szereznek tagokat. Hónapon át tanácskoztak a kommunista sejt­szervezkedés tárgyában. G. Péter az «Űj Március» című kommunista lapot ter­jesztette. Eljárt a Munkásotthonba, hogy az ottani szociáldemokrata érzelmű munkásságot a kommunista eszméinek megnyerje, Z. Györgyöt, K. Etelt és B. Ignácot a kommunista pártba beszervezni törekedett. Hirdette, hogy ő az ifjúmunkás kommunisták vezetője, a szegedi püspöki palotát Munkásotthon­nak, a Fogadalmi templomot magtárnak szánta, a Templom-teret pedig Leninről kívánta elnevezni. Majd az 0. I. B. szervezőbizottságával érintke­zésbe lépvén, a Sz. József lakásán tartott értekezleten az 0.1. B.-ban a kom­munista irányzat felülkerekedését követelte, ezenfelül a «Házi Újság* meg­alapításában vett részt és annak szerkesztőbizottsági tagja volt. E vádlott tevékenysége tehát oly széleskörű, jelentős, a kommunista mozgalom elmélyí­tését oly nagy mérvben szolgálta, hogy ezen illegális mozgalom kezdeménye­zésének és vezetésének fogalmát teljes mérvben kimeríti. Tévedett azonban a kir. ítélőtábla, mikor e vádlott cselekményét az 1921 : III. tc. 2. § 2. bekezdés első tétele alá eső bűntettnek azért minősítette, mert mint vezető szerepet betöltő egyén, kellő gondosság mellett előreláthatta,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom