Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)
1. Oly esetben, mikor a kegyelmet gyakorló államfő <i szabadságvesztés büntetésnek más enyhébb büntetési nemre való átváltoztatása iránt nem maga intézkedik, hanem az intézkedést valamelyik bíróságra bízza, a megbízott bíróság a pénzbüntetés összegének megállapításánál nincs kötve a pénzbüntetés legkisebb vagy legmagasabb összegét meghatározó, valamint a pénzbüntetések átváltoztatására vonatkozó jogszabályokhoz és az ezekben foglalt alapelvekhez, a bíróság intézkedése nem tartozik a Bp.-ban szabályozott bűnvádi eljárás útjára és mint az államfő kegyelmi tényének kiegészítő része, végleges. (Kúria JER 1933. nov. 10. B I. 4753/1933. sz.) Indokok : . . . A kormányzó úr őfőméltósága kegyelemből megengedni méltóztatott, hogy a kiszabott egy hónapi fogházbüntetés helyett az ügyben elsőfokon eljárt bíróság az elítélt vagyoni és kereseti viszonyaihoz mérten megfelelően súlyos pénzbüntetést alkalmazzon olymódon, hogy a megállapítandó pénzbüntetés le nem fizetése esetében az elítélten az eredetileg kiszabott szabadságvesztésbüntetést kell végrehajtani. E kegyelmi elhatározás folytán a miskolci járásbíróság a kiszabott fogházbüntetés helyett 1000 P pénzbüntetést állapított meg. A végzés ellen az elítélt helyesbítési kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a kiszabott pénzbüntetés összegének mérséklését. Amenynyiben pedig a járásbíróság a kérelmet saját hatáskörében nem találná elbírálhatónak, kérvényét kérte felfolyamodásnak tekintetni. A felfolyamodást a járásbíróság visszutasította, mert a kegyelmi eljárásban az elítélt részéről jogi vitának és a kegyelem tárgyában hozott határozat felülvizsgálatának nincs helye. Azonban ugyanezen végzésével a szabadságvesztésbüntetés helyett megállapított pénzbüntetés összegére vonatkozó részét az elítélt vagyoni és kereseti viszonyaira vonatkozóan a rendőrségtől beszerzett adatok alapján hivatalból akként helyesbítette, hogy a fogházbüntetés helyett megállapított pénzbüntetés összegét 600 P-re mérsékelte. A járásbíróságnak az az intézkedése, hogy a legfelsőbb kegyelmi elhatározás alapján egyszer már megállapított pénzbüntetés összegét utóbb — bár újabban beszerzett adatok alapján — mérsékelte s korábbi végzésének erre vonatkozó rendelkezését saját hatáskörében hatályon kívül helyezte : törvénysértő. A magyar közjog értelmében a kegyelmezés felségjogát a király, mint az igazságszolgáltatás kútfeje, jelenleg pedig a kormányzó — az 1848 : III. tc. 32. §-ában, illetőleg az 1920 : XVII. tc. 3. §-ában foglalt esetek kivételével — korlátlanul gyakorolhatja. Büntetőjogi Döntvénytár. XXVII. I