Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 131 154. A birtokában levő külföldi fizetési eszközök bejelentésére nézve az állandóan Magyarországon tartózkodó külföldit is terheli bejelentési kötelezettség. Nem mentésit a bejelentési kötelezettség alól, hogy a külföldi fizetési eszköz részben másnak a tulajdona. (Kúria 1934. jún. 20. B II. 2220/1934. sz.) Indokok : . . . A kir. ítélőtábla helyes okfejtéssel állapította meg, hogy a vádlott állandóan Magyarországon tartózkodik, s ebből követlezőleg a 6970/1931. M. E. számú rendelet értelmében az általa szerzett külföldi fizetési eszköz bejelentésére kötelezve van. Az a körülmény, hogy a vádlott nem magyar állampolgár, őt a bejelentési kötelezettség alól nem menti, mert a hivatkozott rendelet 1. §-a szerint a bejelentési kötelezettség az állandóan Magyarországon tartózkodó személyt terheli, függetlenül attól, hogy nevezett milyen állampolgár. Az sem menti a vádlottat a bejelentési kötelezettség alól, hogy a 75 dollár csak harmadrészben képezte tulajdonát, s így annak értéke a 4950/1931. M. E. számú rendelet szerinti bejelentés alá eső értéket meg nem haladja, mert a 4950/1931. M. E. rendeletet kiegészítő 6970/1931. M. sz. rend. 4. § értelmében a külföldi fizetési eszközök közül csak a váltópénz nem esik bejelentés alá, minden más fizetési eszköz értékre való tekintet nélkül bejelentendő, már pedig a vádlott a bejelentést a 6970/1931. M. E. rendelet életbeléptetése után is elmulasztotta . . . 155. A közforgalom tárgyát képező kozmetikai szernek (szájvíz) veszélyesként való feltüntetése alkalmas a gyáros hitelének veszélyeztetésére, sőt hitelképességének csökkentésére. (Kúria 1934 jún 25> B L 2827/1934. sz.) Indokok ; . . . Az irányadó tényállásból és különösen abból a valótlannak bizonyult tényállításból, mely szerint az «Odol» szájvíz a fog zománcára sokszor nem közömbös, sőt esetleg magát a fogat is teljesen tönkreteszi, e helyütt is azt a következtetést kellett levonni, hogy a vádlott a közforgalom tárgyát képező szernek veszélyesként való feltüntetésével a sértett kereskedői és illetve gyáros cég hitelét nagy mértékben veszélyeztette, sőt, mivel a tényállás szerint a cikk megjelenése folytán a szóban forgó szájvíz forgalma gyengült, egvben a cég hitelképességét csökkentette is. A vádlott cselekménve tehát kimeríti a Bv. 24. §-ában meghatározott hitelrontás vétségének összes ténvelemeit. . . 156. Új kiadás közzététele önálló sajtóbűncselekményt állapít meg. (Kúria 1934 szept- 12 B L* 2986/1934. sz.) Indokok . ... A bűnösség megállapítása miatt bejelentett semmiségi panaszt a kir. Kúria a Bp. 385. § 1. a) pontjára alapítottnak vette, minthogy a vádlott azzal védekezett, hogy a közleményt ő írta ugyan, de az már egy ízben korábban megjelent, azért mint szerzőt őt már felelősségre is vonták ; a közlemény újbóli kiadásáról pedig nem volt tudomása. A megállapított tények szerint a vádlott teljesen azonos tartalommal ugyanilyen füzetet már közzétett s azért, mint szerző, felelősségre is vonatott. 9*