Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

114 Büntetőjogi Döntvénytár. lete, jellemszilárdsága szerint igazodik, ha tehát a még tapasztalatlan, kritikára kevésbbé képes, a nagyhangú kijelentések iránt különben is hajlamos, súlyos anyagi gondokkal küzdő, az elhelyezkedés tekintetében kétségektől gyötört ifjúságból kiölik ezeket a nemzetfenntartó erényeket s ezenfelül a törvényes házasság helyett a forrongó vérű fiatalok előtt a szabadszerelmet dicsőítik, az állami élet erőszakos felforgatása tekintetében a legeredményesebb munkát végzik el. R. vádlott középiskolai tanár már egyetemi hallgató korában belekapcsolódott a kommunista mozgalmakba. Ez ügyben súlyosan terhelt vádlotttársaival tartott fenn állandó összeköttetést, ezen múltja és a kapcsolatai alapján nyert és fogadott el megbízást tanítványai kóréhen létesítendő kommunista szellemű tanulókörök alakítására. Tanítás ürügye alatt ismételten lakására csábítja a gondjaira bízott középiskolai tanulókat, ott azonban törvényellenes magyarázatokat tart nekik, értekezik a szabadszerelem lényegéről, dicséri az oroszországi szovjetállapotokat, azokat mondja jónak, azokról állítja, hogy az emberiséget boldogulás felé vezetik. Ezenfelül nagymennyiségű kommunista szellemű sajtóterméket találtak nála. sőt a központi bizottság által szerkesztett tanulóköri munkarendet is. Ez a vádlott tehát nemcsak belekapcsolódott az illegális mozgalomba, nem csupán előmozdította azt, hanem abban kezdeményező szerepet vállalt azáltal, hogy mint középiskolai tanár, állását és egyéni súlyát latbavetve, minden erkölcsi és törvényszerű kötelességét félredobva, tanári esküjével, a magyar állampolgároknak a haza s a magyar nemzet iránt tartozó kötelességével szembehelyezkedve, a gondjaira bízott középiskolai ifjúságba az állani és társadalom törvényes rendjének erőszakos íelforgatására irányuló téveszméket bűnös módon beleoltani igyekezett. 0 kezdte tehát meg azt a mozgalmat, mely a mozgalomtól még mentes középiskolai tanulóifjúságnak a bolsevista szervezkedésbe való belekapcsolódását cálozta, ebben az irányban nagyvonalú tevékenységet fejtett ki, cselekménye tehát kitölti az Atv. 1. >j első bekezdésébe ütköző bűntett körét. Ilyen széleskörű és különösen veszedelmes tevékenységnek az Atv. 1. § 2. bekezdése szerint vétséggé minősítése nem felel meg a törvény tartalmának, a törvényhozó akaratának, de nem védi meg az itt különösen veszélyeztetett államérdeket, sem. A., B., C. és D. vádlottak vezetői tevékenységét a kir. Kúria nem állapította ugyan meg, azonban ténykedésük határán áll a vezetői tevékenységnek, kiterjedt és felette veszedelmes volt. A. a főtárgyaláson is meggyőződéses kommunistának mondotta magát, ő kísérelte meg az elemi iskolás gyermekek bolsevista megszervezését, ami eddig szinte példanélküli jelenség. B. és ('. vádlottak a Képzőművészeti Főiskola, a bölcsészeti és orvosi kar hallgatóinak hasonló irányú megdolgozását vállalták s habár nem állapíttatott meg, hogy e részben milyen sikert értek el, kétségtelen, hogy ez a vállalkozásuk s a diák-bizottságban való szerepvállalásuk arra mutat, hogy a kommunista hierarchiában kiemelkedő szerep betöltését óhajtották. D. vádlott vállalta a kerületi bizottsági tagságot s annak keretében az Iparművészeti Főiskola tanulóinak bolsevista megszervezését. E cselekmények tárgyi súlyában jelentkező nagy nyomatékú súlyosító körülményekkel szemben a vádlottak büntetését a kir. Kúria túlenyhének találta s azért azt e vádlottak alanyi bűnösségi fokának és a cselekménvek tárgyi súlyának megfelelően felemelte. = A Kúria R.'vádlott büntetéséi kétévi fegyházban, A. és ü. vádlottakét egy és félévi fogházban, B. é< ('. vádlottakét egyévi fogházban állapította meg.