Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Bi\ >üe1őjo(/i Döntvénytár. 113 október 13. napján igényelt és kapott 150 schillinget azonban mind nem költötte el, hanem abból 80 schillinget az 1933. május 8-án tartott házkutatás alkalmával nála megtaláltak. A vádlott a nála megtalált 80 schillinget mint megmaradt összeget be nem jelentette. Az alsófokú bíróságok a vádlott bűnösségét az 1931 : XXXTI. tc. 3. § 2. bekezdésében írt vétségben megállapították, mert vádlott a nála megtalált külföldi fizetési eszközt 1931. szeptember lő. napja után szerezte, ez esetben pedig vele szemben a 6970 1931. M. E. számú rendelet irányadó, mely a 4950 1931. M. E. számú korábbi rendelettől eltérőleg a 200 pengőn aluli értékű külföldi fizetési eszköz bejelentése alól nem ad mentességet, még ha az illető a külföldi fizetési eszközt a Magyar Nemzeti Banktól szerezte is meg, mert hiszen a 6970/1931. M. E. rendelet szerint a bejelentési kötelezettség minden, akár ingyenes, akár visszterhes ügylet útján megszerzett külföldi fizetési eszközre nézve fennáll. Az alsófokú bíróságok álláspontja téves. Úgy a 4950/1931. M. E. számú rendeletben, valamint az 1931 : XXXII. tc. 3. ij-ában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott 6970/1931. M. E. rendeletben foglalt bejelentési kötelezettség elrendelésének ugyanis a célja az, hogy a Magvar Nemzeti Bank tudomással bírjon arról, hogy kinek rendelkezése alatt van külföldi eszköz és aj.t saját belátása szerint igénybe vehesse, avagy annak igénybevételétől elállhasson. Ez kitűnik a 6970/1931. M. E. számú rendelet 3. §-ának 5. bekezdésében foglaltabból a rendelkezésből, mely szerint ha a Magvar Nemzeti Bank a bejelentés átvételétől számított 15 nap alatt a külföldi fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására felhívást nem bocsát ki, a bejelentett külföldi fizetési eszköz a rendeletben írt korlátozás alól mentesül. A bejelentés tehát elérte már akkor a célját, amikor vádlott a külföldi fizetési eszközt a Magyar Nemzeti Banktól igényelte. Minthogy pedig a bejelentési kötelezettség ebből kifolyóan arra irányul, hogy a Magyar Nemzeti Bank tudomással bírjon, hogy a bejelentett külföldi ' fizetési eszköz kinek rendelkezése alatt áll, a bejelentéssel egyenlő hatályúi ha valaki a Magyar Nemzeti Banktól jogos úton igényel és kap külföldi fizetés, eszközt. A 6970 1931. M. E. számú rendeletnek az a rendelkezése, hogy bejelentés alá esik minden, akár ingyenes, akár visszterhes ügylet útján szerzett külföldi fizetési eszköz, csak a megszerzés jogcímét határozza meg. De a Magyar Nemzeti Banktól jogos úton megszerzett külföldi fizetési eszköz külön bejelentésére a Magyar Nemzeti Bank igénybevehetési jogának gyakorolhatása szempontjából szükség sincs, mert a Magyar Nemzeti Bank akkor, midőn a külföldi fizetési eszközt útlevélre, tehát jogos címen kiutalta, a törvényes keretek között a rendelkezési jogot a vádlottra ruházta . . . 127. Kommunista propaganda a tanuló ifjúság kórében. (Kúria 1934 máj. 16 B L 1294/1934. sz.) Indokok : . . . A kommunista mozgalom terjesztése végett kommunista szellemű diák-körök alakítása, a mozgalom sikere érdekében agitálás, arról felsőbb fórumokhoz tett jelentések, a mozgalommal összefüggő állandó értekezletek, kommunista szellemű sajtótermékek terjesztése, a vörös segély céljait előmozdító ténykedés, külföldi kommunista sajtótermékek magyarra fordítása, álnevek használata, parciális vonatkozásukban az illegális mozgatóin fejlesztésének eszközei, az e vonalon működők tettei tehát az abban való tevékeny részvételnek helyesen minősíttettek. A mozgalom, melynek célja a budapesti egyetemek, főiskolák és középiskolák ifjúságának, sőt az elemi iskolák gyermekeinek is a kommunista világeszmék érdekkörébe való bekapcsolása, a legsúlyosabb jellegű. Hiszen az állam fejlődése nagyrészt az intelligens ifjúság erkölcsössége, törvénytiszteBiintetöjogi Döntvénytár. XXVII. 8