Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 101 kir. kincstár ellen támasztott kártérítési igény elbirálása nem esik a Bp. XXXI. fejezetében szabályozott különleges eljárás alá, hanem ez a törvény rendes útján, polgári perben érvényesíthető. Abból a szempontból tehát, hogy a felperes kereseti igényének elbírálása mennyiben tartozik polgári perútra, illetve törvényileg szabályozott külön eljárásra, a kereseti igénynek azok a részei, amelyek az előzetes letartóztatással és vizsgálati fogsággal hozhatók kapcsolatba, külön választandók ama kereseti igényektől, amelyek a rendőrhatósági közegeknek egyéb állítólagos mulasztásaira vannak alapítva . . . 112. Jogszabály, hogy oly esetben, mikor a bíróság a börtönbüntetés legkisebb mértékét is aránytalanul súlyosnak tekinti és a Btk.-nek a büntetés rendkívüli enyhítését megengedő 92. §-át alkalmazza, a börtönnek a Btk. 24. §-a értelmében hat hónapi legrövidebb tartamánál rövidebb tartamú jogházat kell kiszabni, mert másképpen a Btk. 92. §-ában foglalt rendkívüli enyhítés joghatálya nem érvényesül. (Kúria JEH 2 934 máj 4 B L 1772^ 934 gz ^ = Ugyanígy Kúria: B I. 1160/1934. és már korábban B I. 2221/1922. (E. H.) — V. ö. Kúria : Fegyházzal büntetendő bűntett miatt a 92. § alkalmazása esetében a börtönbüntetést feltétlenül két éven aluli tartamban kell kiszabni. (BDtár VIII. 130.) 113. Nincs oly jogszabály, amely szerint felhatalmazásra üldözendő bűncselekmény esetében az eljárást a felhatalmazás megadásáig fel kell függeszteni vagy hogy az elévülés a felhatalmazás megadásáig szünetel. (Budapesti kir. ítélőtábla 1934. jún. 2. B II. 5677/1934. sz.) Indokok .... A Btk. 109. §-a nem sorolja fel azon előzetes kérdéseket, melyeknek hatósági elintézésétől függ az eljárás megindítása vagy folytatása. A Btk. 109. §-ában foglalt rendelkezés lényege az, hogy a büntetőbíróság eljárása előtt vagy ennek megszakításával egy más hatóságnak kell az ügyre vonatkozó valamely kérdést előzetesen eldöntenie. Ezek a kérdések az úgynevezett praejuduciális kérdések. A praejudiciális kérdések azok a köz- vagy magánjogi kérdések, melyek a büntetendő cseleknény tényálladékához tartozó, az anyagi büntetőtörvény által megkívánt valamely körülményre vonatkoznak. Ezen praejudiciális kérdések a Bp. 7. §-ának vannak meghatározva, s a Bp. 265. §-a jelöli meg azon eseteket, melyekben a bűnvádi eljárás továbbfolytatását fel kell függeszteni. Az ilyen előzetes kérdések jogerejü elintézéséig; a felfüggesztés tartama alatt szünetel az elévülés. A jelzett praejudiciális kérdések közé tehát nem tartoznak azon perjogi feltételek, melyektől az eljárás megindítása függ. Ilyen perjogi feltétel pl. a felhatalmazás megadása és a mentelmi jog felfüggesztése. De míg a mentelmi jog felfüggesztése kérdésének elbírálásáig a Bp. 265. §-ának 3. pontja, szerint a bűnvádi eljárás továbbfolytatását fel kell függeszteni, amiből folyóan a mentelmi jog felfüggesztéséig szünetel az elévülés, addig a törvény a felhatalmazás tekintetében ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Vagyis a perjog