Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

54 Büntetőjogi Döntvénytár. 68. A kir. ítélőtáblának olyan végzése ellen, amelyik a törvényszék vádtanácsának mellőzése iránt előterjesztett kérelmet elutasította, csak az ítélet ellen használható perorvoslattal lehet orvoslást keresni. (Kúria 1933. ápr. 5. B I. 1746/1933. sz.) 69. Ha a vádlott megnyugodott a törvényszéknek abban a határozatában, amellyel elutasította a valóság bizonyítására vonatkozó indítványát, a törvényszék ítélete ellen beadott írásbeli fellebbezésben kért bizonyítási kérelmet a kir. ítélőtábla a Bv. 29. § alapján mint elkésetten előterjesztett indítványt helyesen utasította el. (Kúria 1933. márc. 22. B II. 6189/1932. sz.) = Kúria : A valóság bizonyítására irányuló indítvány előterjesztésének határidejét a Bv. 29. § értelmében alkalmazandó St. 53. § adja meg (BDtár XV. 53.). E határidőig az indítvány a vádirat előtti szakban is megtehető (BDtár XVII. 91.). A fellebbezési tárgyalásra a valóság bizonyítása iránti indítvány csak a Bp. 384. § 9. pont alapján használt fellebbezés keretében jöhet szóba (BDtár XVIII. 109.). 70. Nemzetrágalmazás. Az 1921: III. tc. 7. §-ának védelmi tárgya : az állam és nemzet megbecsülése. Az ország kormánya az állammal és nemzettel nem azonosítható. (Kúria 1933. febr. 28. B I. 274/1933. sz.) Indokok .... A tényállás szerint a vádlott azt a kijelentést tette, hogy : a magyar államot panamisták vezetik, az államhatalom panamista kezekben van, azért nincs az államnak pénze, mert elsikkasztják, elpanamázzák. E kijelentésnek nyilvánvaló értelme az, hogy a magyar állam összes vezetői mind panamisták. Ezt az igazságtalanul általánosító, rossz indulatú, torzító jellemzést államgyalázó jellegétől nem fosztja meg az a körülmény, hogy az részben a magyar kormányra is vonatkozik, hiszen az állam vezetői alatt nem pusztán a kormányt, hanem a szellemi életnek ama kiválóságait is érteni kell, akiknek munkássága befolyással van az állam életére, fejlődésére és haladására. Tehát ha vitán felül is áll az, hogy az 1921 : III. tc. 7. §-ának csak az állam és nemzet megbecsülése lehet a védelmi tárgya és az állammal és nemzettel nem azonosítható a kormány, a jelen esetben a vádlottnak idézett szavai általánosító jellegüknél fogva nemcsak a kormányt sértik, hanem nemzetrágalmazást is megállapítanak . . . = Kúria : Csak az állami berendezés és nemzeti életműködés egészére általánosító nyilatkozat esik az 1921 : III. tc. 7. § alá. (BDtár XX. 80.) A törvényhozás és a kormányzás rendszerének, valamint az egész államvezetés szellemének gvalázása : BDtár XX. 18. — Kormánv megrágalmazása : BDtár XXIV. 214.