Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

52 Büntetőjogi Döntvénytár. 65. A zsarolás nemcsak akkor minősül a Btk. 353. § 1. pont szerint, ha a fenyegetésül használt veszélyes cselekmény hangoztatott elkövetése nyomban megvalósítható; ehhez a minősítéshez elég a gyilkosság, súlyos testi sértés, súlyos vagyoni károkozás kilátásbahelyezése is. (Kúria 1933. márc. 30. B III. 5682/1932. sz.) Indokok : . . . Téves a kir. ítélőtábla indokolásának az a kijelentése, hogy a zsarolás minősített esetének megállapításánál a fenyegetés fogalmára, nézve a Btk. 347. §-ban foglalt törvényes meghatározás per analógiám mértékadó, vagyis a fenyegetésnek, helyesen a fenyegetésül használt veszélyes cselekmény (gyilkosság, súlyos testi sértés, súlyos vagyoni károkozás) hangoztatott elkövetésének közvetlennek vagyis nyomban megvalósíthatónak kell lennie. Eltekintve attól, hogy a Btk. 347. §-a szövege kifejezetten csak a Btk. 344. és 345. §-ban foglalt büntettek eseteire vonatkozólag határozza meg a fenyegetés fogalmát, a bírói gyakorlat a feljelentéssel, a bojkottal (Kúria EH BHT 501.), vagyoni károkozásnak a kilátásbahelyezésével való fenyegetést is (Kúria B. I. 31484920. 7. számú büntető jogegységi döntvény, B. I. 7943/1922.) elégnek tekinti a zsarolás, illetőleg a zsarolás minősített esetének a megállapításához. Az adott esetben azonban a kir. ítélőtábla döntése a Btk. 353. § szerinti minősítés mellőzése tekintetében érdemileg helyes volt, mert a vádlottak által a sértett ellen használt fenyegetődzés (a felettes hatósághoz való feljelentés) a kir. Kúria megítélése szerint sem volt a súlyos vagyoni kár okozásával való fenyegetésnek tekinthető . . . = A B. I. 3148/1920. sz. határozatot 1. BDtár XVI. 13. ; a B. I. 7943/1922. sz. határozatot BDtár XVI. 70. sz. a. közöltük (BHT 791.) ; a 7. számú büntető jogegységi döntvényt 1. BDtár XIV. 17. (BHT 625.). 66. A Btk. 368. § a törvényesen megszerzett zálogjogot védi. Az a körülmény, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló közokirat, még nem jogerős ítélettel hatálytalannak mondatott ki, a törvényesen megszerzett zálogbirtok joghatályosságát nem érinti még akkor sem, ha ez az ítélet utóbb jogerőre is emelkedett. (Kúria 1933. márc. 6. B II. 1280/1932. sz.) Indokol .... A vádlott semmisségi panaszának oka az, hogy az ellene vezetett végrehajtás foganatosítása előtt, a végrehajtás alapját képező közjegyzői okirat hatálytalanítása iránt sértett ellen keresetet adott be és ennek alapján megindult polgári per folyamán a járásbíróság a közjegyzői okiratba foglalt jogügyletet hatálytalannak mondotta ki és ez az elsőbírói ítélet a lefoglalt ingók elidegenítése után jogerőre is emelkedett, aminek folytán a végrehajtást az arra illetékes bíróság utóbb fel is oldotta, ebből tehát az következik, hogy a sértett a hatálytalannak nyilvánított közjegyzői okirat alapján érvényes zálogjogot nem szerezhetett, aminek hiányában a vádlott cselekménye a Btk. 368. §-ban írt vétséget nem állapítja meg. E panaszt a kir. Kúria alaptalannak találta. Az irányadó tényállás szerint ugyanis úgy a végrehajtás foganatosítása, mint a lefoglalt ingóknak vádlott által történt elidegenítése idején a végre-