Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 47 jével is kapcsolatos bizalmi állásával és éppen azok körében mutatva bűnös példát, kiknek a bűncselekmények üldözése egyenesen hivatali kötelessége . . . = A Kúria 641. EH-kt 1. BDtár XIII. 16. Ugyanígy Kúria : BDtár 60. Büntetés végrehajtásának felfüggesztése: — /. gondatlanságból okozott súlyos testi sértés esetében; —77. hatóság közege elleni erőszak esetében;—III. felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége esetében; — IV. osztály elleni izgatás esetében; — V. az állam és társadalom rendjének felforgatására irányuló izgatás esetében. I. (Kúria 1932. nov. 29. B I. 3631/1932. sz.) Indokok : ... A tűzoltóparancsnokot, aki hivatalosan a tűzbiztonság ellenőrzése végett jelent meg a mozgóképszínházban, egész ottlétének ideje alatt hivatásának jogszerű gyakorlását folytató hatósági közegnek kell tekinteni. Nem lépte át a hivatásához tartozó jogkört akkor sem, amikor a mozgókép színházban, egy tűzbiztonságellenes szabálytalanságot észlelvén, amilyen volt a gépházat a nézőtértől elválasztó üvegfal hiánya, haladék nélkül és közvetlenül intézkedett az előadásnak félbeszakítása iránt avégből, hogy a vetítőkamara előtt álló nézők ezen veszélyeztetett helyről eltávolíttassanak. Joga volt közvetlenül intézkednie s nem tartozott megfelelő intézkedés végett aszintén jelenvolt rendőrségi kiküldötthöz fordulni, mert a dolog természete szerint egy a tűzbiztonságra veszélyessé válható szabálytalanságot haladéktalanul, tehát tűzbiztonsági ellenőrzéssel megbízott közegnek intézkedésére meg kell szüntetni, különösen a nézőkkel megtelt színházban. Eszerint a tűzoltóparancsnok fellépése nem volt jogtalan, de nem is intézett valamely közvetlen támadást a vádlott vagyona ellen. Indokoltnak találta azonban a kir. Kúria a vádlottra kiszabott pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztését. Ennél a rendelkezésnél különösen azt a körülményt méltatta különös figyelemre, hogy a vádlott a cselekményt rendkívül felizgatott kedélyállapotban követte el, amelyet az idézett elő, hogy a sértett a színházban folyó előadást félbeszakította és a vádlott, mint a mozgóképszínház igazgatója ezt az intézkedést merő zaklatásnak vélte. Egyébként ettől az intézkedéstől vádlott jövőbeli erkölcsi magaviseletére nézve kedvező hatást vár . . II. (Kúria 1932. nov. 29. B I. 3568/1932. sz.) Indokok .... A vádlott a beadványában foglalt sértő tényállítások valóságát nem bizonyította be. A semmisségi panaszt tehát el kellett utasítani, Indokoltnak találta azonban a kir. Kúria a pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztését, különös tekintettel arra a méltánylást érdemlő körülményre, hogy a vádlott a sértettől ismételten bocsánatot kért és a sértett közhivatalnok a vádlott megbüntetését nem is kívánta. Egyébként is ettől az intézkedéstől a vádlott jövőbeli magaviseletére nézve a kir. Kúria kedvező hatást vár . . .