Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

24 Büntetőjogi Döntvénytár. egy tehén, vagy négy juh, vagy négy kecske, vagy négy sertés, úgyszintén ezen állatok részére félévi takarmány, szalma, alom ; tény az is, hogy az 1909 : XI. tc. 52. §-a értelmében a bírói végrehajtási eljárás szerint foglalás alól egészben vagy részben mentesített vagyontárgyak adótartozás fejében sem vonhatók végrehajtás alá : ámde a most hivatkozott § a vádlott cselekménye elkövetése idején már nem volt hatályban. A közadók kezeléséről szóló 1923 : VII. tc. 44. § sorolja fel 1—18. pontok alatt azokat a vagyontárgyakat, melyek a végrehajtás alól ki vannak véve. Ezek között nem szerepelnek az 1908 : XL1. tc. 2. § 17. pontjában felsorolt ingók. Az 1923 : VII. tc. 106. § pedig az 1909 : XI. tc. 1—4., 6—35., 40—92. tehát az 52. §-t is hatályon kívül helyezte. Az 1924 : IV. törvényben megadott felhatalmazás alapján kiadott s törvényerővel bíró «A közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítása» (röviden K. K. H. Ö.), amely az 1923 : VII. tc. rendelkezéseit is magában foglalja, a 167. § értelmében 1927. január elsejével kezdődő hatállyal az 1927. április 29. napján lépett életbe (Rendeletek Tára 1927. évi III. kötet). Ugyanezen K. K. H. Ö. 166. §-a pedij; az 1909 : XI. tc.-nek még életbenmaradt többi §-ait is hatályon kívül helyezi és kimondja, hogy a foglalás alól egyes törvényekben biztosított olyan mentességek, amelyeket ez a H. O. nem állapít meg, köztartozások miatt vezetendő végrehajtások esetére érvényüket vesztik. Az 1927. január 1. napjától kezdve a közadók kezelésére vonatkozóan egyedül a 600/1927. P. M. rendelet az irányadó, amelynek 55. § 11. pontja a mezőgazdasággal foglalkozók részére az általuk mívelt, de legfeljebb 12 kat. hold míveléséhez szükséges igavonó jószágot mentesíti a foglalás alól. Ez a rendelkezés pedig, mely az 1923 : VII. tc. 44. § 11. pontjában foglalt rendelkezéssel azonos, nem alkalmazható a jelen ügyben azért, mert eltekintve attól a vitatható kérdéstől, hogy a tehén egyáltalában tekinthető-e igavonó jószágnak, az iratok szerint a vádlott vagyontalan napszámos és így nincs olyan ingatlana, amelynek míveléséhez igavonó jószágra lett volna szüksége. Ezek szerint törvénysértő a felmentő ítélet, amely a foglalás alól való mentességet oly törvényhely alapján állapította meg, mely hatályát vesztette . . . 37. A korábbi semmis házasságot nem lehet az ismételt házasságkötés szempontjából olyan érvényes vagy legalábbis érvényesnek vélelmezendő (H. T. 67. §) házassággal azonos hatályúnak elfogadni, mint amelyet a Btk. 251. § a kettős házasság megvalósításához előfeltételül megkíván. (Kúria 1933 jan 1? B n 5429/1932. sz.) Indokok .... Hivatalból észlelte a Kúria, hogy a kir. ítélőtábla tévedett a vádlottnak B. Máriával való házasságralépésével kapcsolatban a bűncselekmény jogi értékelése körül. A Kúria felismerése szerint ez a cselekmény nem a Btk. 251. §-ba ütköző kettős házasság bűntettének, hanem csupán a H. T. 124. §-ba ütköző vétségnek tényálladéki elemeit meríti ki. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a vádlott a harmadik házasságának B. Máriával való megkötése idejében nem állt mással érvényes házassági kötelékben. Első felesége, B. Cecília, akivel 1912. április 15. óta érvényes házasságban élt, 1925. május 19-én meghalt, második házassága pedig, me-