Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

16 Büntetőjogi Döntvénytár. helye, akiket csekélyebb súlyú bűnelkövetés esetén a szabadságvesztés fertőző hatásától meg akarunk menteni. Aki azonban már többször és súlyosan volt büntetve, antiszociális egyéniségénél fogva nem érdemli meg a különleges elbírálást. (Kúria 1932. dec. 20. B III. 3278/1932. sz.) 29. Az a körülmény, hogy a vádlott a postai feladóvevény meghamisítását a sikkasztás elpalástolása végett követte el, nem szolgál a Btk. 392. § megállapításának akadályául, mert a bírói gyakorlat szerint az eszköz cselekmény nem olvad be a célcselekménybe, ha az valamely más bűncselekmény fogalmát betölti. (Kúria 1932. dec. 20. B III. 5154/1932. sz.) = Maga a sikkasztás a magánindítvány visszavonása folytán (Btk. 358., 343. §-ai) nem volt büntethető. 30. Oly esetben, mikor a megölt személy komoly és határozott kívánsága bírta rá az ölésre a tettest, a Btk. 282. § alkalmazásának nem akadálya az, hogy a tettes akarati elhatározását a sértett kívánságán felül még egyéb okok is befolyásolták. (Kúria 1933. jan. 17. B I. 5201/1932. sz.) Indokok .... Az alsófokú bíróságok, az általuk valónak elfogadott tényállás alapján megállapították ugyan, hogy a vádbeli alkalommal S. Rudolf sértett határozottan és komolyan kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy a vádlott őt, a fejére kalapáccsal mért ütésekkel megölje és a vádlott a sértett többszöri felszólításának engedve a vádbeli tettet végre is hajtotta, azonban az alsófokú bíróságok a Btk. 282. §-ban foglalt minősítést a vádlott javára az adott esetben mégsem tartották alkalmazhatónak. A tényállás szerinti ugyanis S. Rudolf azzal kecsegtette a vádlottat, hogyha kívánságát teljesíti, a neki átadott zsebóra ellenében a bécsi orosz konzulástól 5000 dollár díjat fog kapni. Hogy pedig a vádlott a kilátásba helyezett ezt a jutalmat komolyan vette és a sértett erre vonatkozó nyilatkozatait elhitte, kitűnik a cselekmény elkövetése után tanúsított abból a magatartásából, hogy az elhalt sértett útmutatása szerint minden lépést megtett az ígért pénzbeli jutalom elnyerése céljából. Az alsófokú bíróságok jogi felfogása szerint most már a védelem által kívánt enyhébb minősítésnek azért nincs helye, mert az ismertetett tényekből megállapítható, hogy a vádlott tettét a halni kész sértett felszólítására, határozott és komoly kívánságára követte ugyan el, de nem csupán ennek hatása alatt, hanem egy fényes pénzbeli jutalom reményében, tehát önző érdekből, anyagi haszon elérése céljából.