Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

12 Büntetőjogi Döntvénytár. kiszabni, amely a veszélyeztetett adónak sokszorosa vagyis ennek összegével maradék nélkül osztható. (Kúria 1932. dec. 13. B III. 3246/1932. sz.) = Állandó gyakorlat. Az 1927 : V. tc. 67. § így rendelkezik : A pénzbüntetés a veszélyeztetett adó egytől nyolcszorosáig terjedhet. 19. Az 1922: XXVI. tc. 1. § 2. bek. szerint minősítő üzletszerűségnek nem jogalmi kelléke, hogy a tettes a visszaéléseket kizárólagos keresetforrásként űzze; az üzletszerűség megállapítandó akkor is. ha a tettes a visszaéléseket, avagy egyet is. de ismétlési szándékkal tervszerűen úgy űzi. hogy azok elkövetése nála az életfenntartásnak csak egyik mellékeszköze. (Kúria 1932. dec. 7. B II. 3573/1932. sz.) Indokok : . . . Az uzsorabíróság tévesen mellőzte az 1922 : XXVI. tc. 1. § 2. bek. szerint való súlyosabb minősítést. Az uzsorabíróság jogi álláspontja szerint az üzletszerűség azért nem állapítható meg, mert a vádlottak magukat és családjukat nem «kizárólag» ezekből a visszaélésekből származó nyereségből tartották fenn, másfelől pedig az általuk fondorlatos úton megszerzett külföldi fizetési eszközök összértéke sem volt olyan nagy, mellyel a magyar közgazdaság érdekeit súlyosan veszélyeztették volna. Az usorabíróságnak ez az állásfoglalása csupán a magyar közgazdaság érdekeinek nézőpontjából helyes, ellenben az üzletszerűség kérdését tekintve nem állja meg helyét. (. . . Mint a fejben . . .) Ez pedig, tekintve a fondorlatos úton történt valutaszerzések nagy sorozatát és azt, hogy nevezett vádlottak az így szerzett valuta eladás útján elért nyereségből esetenkint valamennyien részesedtek, adott esetben kétségkívül fennforog . . . = Ugyanígy Kúria: BDtár XXIII. 81. (kerítés); BDtár XXII. 124., XXIII. 43. (lopás); BDtár V. 174. (uzsora); EH BHT 717., BDtár XIV. 31. (árdrágítás); BDtár XXV. 182. (valutaüzérkedés.) 20. A csatlakozás bejelentésére a II. Bn. 29. §-ban előírt határidő nem tolódik ki annak folytán, hogy a kitűzött tárgyalás az egyik fél megbízottja értesítésének elmaradása miatt folytatható nem, volt. (Kúria 1932. dec. 7. B II. 3573/1932. sz.) Indokok : . . . A vádlott csatlakozási kérelmének előterjesztésével elkésett. A II. Bn. 29. § szerint ugyanis a csatlakozást a bejelentett perorvoslat felől határozó bíróságnál nyolc nappal a perorvoslat tárgyában tartott tárgyalás vagy tanácsülés megkezdése előtt kell bejelenteni, a jelen esetben, tekintve, hogy a kir. Kúria a semmisségi panasz tárgyalására határnapul november 3. napját tűzte ki, a csatlakozás bejelentésének végső időpontja október hó 26.