Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 139' vádló a jogegységi határozat után a törvényszéki eljárásra alapul szolgált fellebbezését visszavonta. Nyilvánvaló ezek szerint, hogy a Bp. 578. §-ának rendelkezései alapján az adott esetben, a kártalanítási eljárásnak nem lehet helye . . . 184. Minden sajtóközlemény, amely bűncselekmény tényálladékát foglalja magában, és nem egyszerre, nem egy alkalommal tétetik közzé, önálló bűncselekmény. Minden egyes közleményre nézve külön döntendő el az, hogy az abban foglalt állítások valósága bizonyítást nyert-e vagy sem- (Kúria 1933. okt. 24. B L 3871/1933. sz.) Indokol .... A panasz szerint a két külön lapszámban megjelent sajtóközleménj' nem anyagi halmazatnak, hanem a tárgy és a sértettek személyének azonosságára figyelemmel egységes cselekménynek lett volna minősíttendő, és így, mivel a másodízben megjelent közleményben foglalt állítás valóságát a bíróság is megállapította, a helyesen egységes cselekménynek minősítendő rágalmazó állítások valósága lényegében bizonyítást nyert. A panasz alaptalan. A sajtóbüncselekmény fogalmából következik, hogy (. . . Mint a fejben . . .) Ehhez képest az alsófokú bíróságok helyesen jártak el akkor, amikor az 1932. évi június hó 26. napján közzétett sajtóközleményben foglalt állítások valóságát önállóan vizsgálták, és az e részben megállapított tényállásból, a kir. Kúria megismerése szerint is helyesen vonták le azt a következtetést, hogy az abban foglalt állítás valósága nem lett bebizonyítva . . . 185. A szerkesztő a St. 35. § 1. bekezdése értelmében csak akkor mentesül a sajtójogi felelősség alól, ha a szerzőt felelősségrevonás céljából oly módon és oly körülmények között bocsátotta a bíróság rendelkezésére, hogy ellene a bűnvádi eljárás tényleg megindítható is legyen; éspedig az a döntő, hogy a szerző felelősségre vonása a bűnvádi eljárás megindításakor lehetséges volt-e vagy nem. (Kúria 1933. okt. 25. B I. 4528/1933. sz.) / ndokok .... A védő panasz tárgyává teszi, hogy az alsóbíróságok tévesen állapították meg a vádlottnak, mint felelős szerkesztőnek sajtójogi felelősségét a St. 35. § első bekezdése értelmében, mert a vádlott a cikk szerzőjén megnevezte, s az ő felelősségrevonásának csak ideiglenes akadálya az, hogy a szerző mentelmi jogát föl nem függesztették. Ezt a Bp. 385. § 1. ej pontjának harmadik tételében, és a St. 56. §-ának első bekezdésében foglalt semmisségi okra alapítottnak vett panaszt, mint alaptalant azért kellett elutasítani, mert (. . . Mint a fejben . . .) Már pedig a jelen esetben a vádlott felelős szerkesztő által szerzőként megnevezett K. János ellen a bűnvádi eljárás azért, mert mentelmi jogát a képviselőház nem függesztette föl, megindítható tényleg nem volt. Igaz ugyan, hogy ez a gátló akadály -— az elévülési határidőn belül — csak a nevezett szerző képviselői minőségének ideje alatt áll fenn, ámde a St.