Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Dönvéntytár. 133 nek értelmében a csődhitelezök követelésének aránylagos kielégítésére van rendelve ; a vádlottak tehát jogtalanul csökkentették A. Rudolf kielégítési alapul szolgáló vagyonát akkor, amikor annak egy részét a csödvagyonból részben koholt követelés kielégítésére elvonták, másrészt pedig egyes, általuk kedvezményezett hitelezők kielégítésére fordították ; de ily módon a vádlottak egyúttal több hitelező kielégítését szándékosan csorbították is, mert meghiúsították, hogy ezek a hitelezők az egész csödvagyonból kapják arányos mértékű kielégítésüket. Másodsorban megállapítja a kir. Kúria, hogy az új törvény a Btk. rendelkezéseinél enyhébb, mert a vádlottak csalárd bukás bűntettének minősített bűncselekményeire a Btk. 415. $ 5 évig terjedő fegyházbüntetést, az új törvény pedig három évig terjedő börtönt ír elő. Ezért a Btk. 2. § és az \W.V2 : IX. te 13. § értelmében erre a bűncselekményre az új törvény alkalmazandó . . . 171."Minthogy a polgári perben az alperessel szemben megállapított perköltségek közvetlenül a felperesi ügyvédet illetik meg és az alperes ingatlanára bekebelezett zálogjog a felperesi ügyvéd követelésének biztosítására is szolgált, az utóbbi sérelmére elkövetett hitelsértés bűntettét kell megállapítani, mikor a felperes az egész követelés megtörtént kiegyenlítéséről valótlan tartalmú nyugtát állított ki az alperes részére és ez alapon az alperes ingatlanára bekebelezett végrehajtási zálogjogot töröltette, minek folytán a felperesi ügyvéd elesett attól a jogától, hogy az alperes ingatlanából követelését kiegyenlítse. (Kúria 198:1 jan. 25. B III. 4595/1932. sz.) Indokok .... A tényállás szerint P. Károly ügyvéd sértett által képviselt F. József felperessége alatt N. Lajos és társai ellen folytatott perekben 3,z alperesek egyetemlegesen 384 P per- és végrehajtási költség megfizetésére köteleztettek. Ezek a költségek a Pp. Elt. 18. §-a értelmében közvetlenül P. Károly felperesi ügyvédet illették, és az alsófokú bíróságok a tényállásnak idevonatkozóan kiemelt adataiból helyesen vonták le azt a jogi következtetést, hogy ezt a vádlottak is tudták. Tudták következésképpen azt is, hogy a költségek erejéig F. József javára N. Lajos és társainak ingatlanára bekebelezett végrehajtási zálogjog P. Károly követelésének biztosítására szolgált. Valónak elfogadott tény az is, hogy amikor F. József és N. Lajos vádlottak egymással a szóban levő zálogjog törlésére nézve megegyeztek és a törlési engedélyt magában foglaló nyugtát kiállították, N. Lajos semmit sem fizetett F. Józsefnek. A törlési engedély alapjául szolgált nyugta tehát, amely szerint az egész költségkövetelést F. Józsefnek megfizették, koholt ügyletről szólt, mert nyilvánvaló az előadottakból, hogy N. Lajos nem fizette ki az ítéletekben megállapított perköltségeket, nem is akarta azokat sem egészben, sem részben kifizetni és az akkor még csak ígért, az adatok szerint később egy pénzintézeti kölcsönből í\ József részére tényleg átengedett 139 pengővel is a koholt ügyletről készült nyugta adását kívánta díjazni. A nyugtának és az abba foglalt törlési engedélynek a telekkönyvi hatósághoz való benyújtása és a zálogjog törlése következtében P. Károly