Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)
102 Büntetőjogi Dönvénytár tés tisztán alaki bűncselekmény miatt történt, a bűncselekményt azonban jelen esetben a röpirat belső tartalma valósítja meg, amiatt pedig senki sem tett feljelentést. A törvény által védeni kívánt jogérdekek különbözősége folytán nem lehet szó ily körülmények közt cselekményegységről sem. A vádlott felmentése tehát, miután a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok forog fenn, a törvény megsértése nélkül történt. . . = V. ö. a jelen kötetben 4. sorszám alatt közölt határozatot és jegyzetet.. 123. A hírlaptudósító újság személyzetének a St. 37. §-a utolsó bekezdésében meghatározott szerzői felelősségén és a közlemény átvevőjének ugyanott meghatározott mentességén nem változtat az a körülmény, hogy a hírlaptudósító telefonon adta tovább a híranyagot az átvevő lapnak. (Kúria 1933 ápr 4 B L 572/1933. sz.) 124. Ha a kir. ítélőtábla előtti fellebbviteli főtárgyaláson a vádlott elmeállapotára vonatkozó szakértői véleményt ismertetik, ez oly bizonyításfelvétel, amelynél a vádlott jelenléte mellőzhetetlen. (Kúria 1933. márc. 22. B III. 243/1933. sz.) Indokok : . . . A kir. ítélőtábla a fellebbviteli tárgyaláson hozott végzéséből kitűnően szükségesnek látta annak a kiderítését, hogy a vádlott javára nem forog-e fenn a Btk. 76. §-a alá eső beszámítást kizáró ok. E végből annak az eljárásnak az eredményét kívánta megismerni, amely eljárást az ilyen kérdés eldöntésére a Bp. XIV. fejezetének II. címe ír elő és amely eljárás eredményének a főtárgyaláson való ismertetését a Bp. XVIII. fejezetének «Bizonyító eljárási) című III. részében elhelyezett 313. §-a szabályozza. Már ezen alaki okokból is nyilvánvaló, hogy a kir. ítélőtábla által beszerezni rendelt szakértői véleménynek a főtárgyaláson való ismertetése : bizonyításfelvétel. De ugyanerre az eredményre vezet a szakértői vélemény jelentőségének a bűnügy érdemi eldöntése szempontjából való vizsgálata is. Ugyanis a védelemnek azzal az állításával szemben, hogy vádlott beszámíthatlan elmebeteg, éppen a szakértői vélemény volt az, amelynek alapján eldönthette a bíróság, hogy a védelem állítása nem való, a vádlott nem elmebeteg és a bűncselekmény neki beszámítható. Ez tehát döntő jelentőségű bizonyíték, amelyet a vádlott elé kell tárni és így annak ismertetésénél a vádlott jelenléte a Bp. 414. §-ának helyes értelmezése szerint mellőzhetetlen. Az ítélőtábla ezek szerint a Bp. 384. § 6. pontja alá eső alaki semmisségi okot létesített . . . = Ugyanígy Kúria ; BDtár XXIII. 134. tanú nyomozati vallomásának felolvasása esetében. 125. A Te. 116. §-a értelmében csak az olyan ügyekben kell a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tar-