Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Tartalommutató. VII Lap mazottat az üzleti szabályok szerint megillető jutalom címén neki 20 P-t fizessen meg 36 51. Zsarolást követ el a haszonbérbeadó, aki haszonbérbe adott földjét a bér nemfizetése miatt a haszonbérlőtől vissza akarta szerezni, hogy földjének hasznát lássa és ebből a célból a haszonbérlő iparvasútját megrongálta és az iparvasút helyreállításának megakadályozására a mezőőrt kiállította. Zsarolás kísérlete 36 52. Zsarolást követ el a garázsdíjjal adós garázsbérlő, aki gépkocsijával nekihajtott a garázs kapujának, mikor ezt a garázstulajdonos — az autó kivitelének megakadályozása végett — becsukni akarta, sőt már félig be is csukta, minek folytán a garázstulajdonos a kocsival a kapuhoz is szoríttatott és meg is sérült. Zsarolás kísérlete 36 53. A bűnvádi feljelentés kilátásbahelyezése önmagában még nem feltétlenül jogtalan. Zsarolást követ el azonban a hitelező, aki a feljelentéssel való fenyegetésen túlmenőleg azzal a valótlan tényállítással akarja az adóst tartozásának — a polgári perút mellőzésével — rövid úton rendezésére kényszeríteni, hogy az adós ellen már eljárás indult meg és a rendőrség beigazoltnak is vette az adós bűncselekményét. Zsarolás kísérlete 36 17*5. Zsarolást követ el, aki azzal fenyegette meg a felperest, hogyha igényének a bíróság előtti érvényesítéséről le nem mond, őt a katonai becsületügyi bíróságnál fel fogja jelenteni becsületszavas ígéretének megszegése miatt 135 177. Zsarolást követ el a bérlő, aki a bérbeadót — erőszakos lefogásával — annak tűrésére kényszerítette, hogy ingóságait bértartozásának kifizetése nélkül elszállítsa 136 ü5. A zsarolás nemcsak akkor minősül a Btk. 353. § 1. pont szerint, ha a fenyegetésül használt veszélyes cselekmény hangoztatott elkövetése nyomban megvalósítható ; ehhez a minősítéshez elég a gyilkosság, súlyos testi sértés, súlyos vagyoni károkozás kilátásbahelyezése is 52 113. Közömbös a Btk. 353. § 2. pontja szerint minősülő zsarolásnál az, hogy az ily közhivatalnoki jelleget színlelő kényszerítő erővel való rendelkezés jogosultságán kívül más erőszakot vagy fenyegetést használt-e vagy sem 96 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás és hűtlen kezelés 151. A sikkasztás elévülésének kezdő időpontját nem a pénz átvétele, hanem az eltulajdonításra irányuló cselekmény elkövetése napjától kell számítani 2. A Btk. 359. §-ban írt bűncselekményt követi el az ingatlantulajdonos, aki a több jelzálogos hitelező részéről végrehajtás alá vont ingatlanán levő felépítményeket a bíróság és a foglaltató hitelezők egy részének tudta és hozzájárulása nélkül lebontatta és értékesítette. Nem szünteti meg a vádlott büntetőjogi felelősségét az, hogy ő az épületek lebontását és értékesítését annak a jelzálogos hitelezőnek hozzájárulásával eszközölte, akinek a zálogtárgyból való kielégítési joga úgy a rangsorbeli elsőbbségénél fogva, mint az igényének nagysága folytán is a legerősebbnek, sőt a zálogérték elégtelensége miatt előreláthatóan kizárólagosnak is mutatkozott