Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 26. kötet (Budapest, 1934)

Büntetőjogi Döntvénytár. 65 az elkövetési tárgy tekintetében az az irányadó, hogy a vádlott által készített vagy meghamisított irat vagy rajz alkalmas volt-e jogilag jelentős tények bizonyítására. A bizonyítékok szabad mérlegelésének perjogi vezérelve alapján, tehát bárminő irat, feljegyzés (vagy rajz), ami a perben a való tények igazolására bizonyítékul felhasználható, alkalmas tárgy lehet a magánokirathamisítás elkövetésére. Az adott esetben az irányadó tényállás szerint az Összeállítás olymódon készült, hogy a vádlott bemondása alapján a sértett leánya és a gyógyszertári alkalmazottak írták be a vonalazott lapokra ceruzával az egyes gyógyszereket és felszerelési tárgyakat. Az összeírás célja kétségtelenül az volt, hogy megállapítsák, milyen és mennyi gyógyszert és felszerelési tárgyat vett át a vádlott néhai J. Vilmostól. Ez az összeállítás annál fontosabb volt mindkét félre nézve, mert a haszonbérleti szerződés 8. pontjában előírt alakszerű leltárt el nem készítették, s éppen ez az összeírás szolgált volna a leltár elkészítésének alapjául. Az összeírás tehát mint közösen készült leltárszerű, tanúsító irat, ha nem bir is a Pp. előírta alakszerű kellékekkel, kétségtelenül oly magánokirat, amelynek bizonyító erejét a bíróság a Pp. 318. § szerint, a 270. értelmében szabadon mérlegelheti, amint ez a vádlott ellen folyamatba tett polgári perben, amelyben azt a vádlott mint alperes az általa átvett gyógyszeráruk mennyiségének bizonyítására csatolta be, meg is történt. A kir. ítélőtábla tehát jogi tévedésben volt, mikor a vád tárgyává tett magánokirathamisítás elkövetési tárgyát, az említett összeállítást alakszerüségi hiányok (kelet és aláírás hiánya) miatt nem tekintette bűnelkövetésre alkalmas tárgynak, s ebből folyólag tévesen mellőzte a törvény alkalmazásához szükséges összes ténykörülmények megállapítását . . . = Kúria : A magánokirathamisításnak nem alkotó eleme az, hogy a hamis okirat a célba vett rendeltetésre feltétlenül képesítetten kiállított legyen ; elég ha az jog érvényesítésére használható volt és tényleg használtatott is (BJT XLV. 315.). — A Btk. 401. § nem csupán a polgári perjog szabásai szerint feltétlen bizonyító erővel felruházott magánokiratra vonatkozik ; kocsmárosnak a kiszolgáltatott cikkek feljegyzésére szolgáló üzleti könyve is magánokirat (BJT XXV. 19.), és magánokirat az előttemezés nélkül kiállított meghatalmazás is (ti. o. LXXII1. 222.). 81. Közokirathamisítást követ el az ingatlan tulajdonosa, aki valótlan tartalmú adóslevél alapján ingatlanát jelzálogjoggal megterheli. A Btk. 400. § 2. bek. szerint minősül a közokirathamisítás, ha a zálogjogi bekebelezésnek az volt a célja, hogy a fiktív követelést egy valóságos követelés megelőzésével telekkönyv Heg biztos^tsa- (Kúria 1933. máj. 4. B III. 331/1933. sz.) Indokok .... A kir. ítélőtábla nem fogadta el valónak a vádlottnak azt a védekezését, hogy J. Vitályosnak M. Péterrel szemben 1931. március hó 1-én • t. i. a kötelezvény kiállítása napján 6000 pengőt kitevő kölcsönből eredő követelése állott volna fenn, hanem azt fogadta el való ténynek, hogy a kötelezvény úgy a. követelés összege, mint annak jogcíme tekintetében hamis tartalmit. Helyes tehát az a jogi megállapítás, amely szerint a két vádlott szándékosan közreműködött arra, hogy jogviszonyaik lényegére vonatkozó valótlan tények vezettessenek be a telekkönyvbe, tették pedig ezt Büntetőjogi Döntvénytár. XXVI. 5