Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 49 56. Híresztel (Bv. 1. §) az, aki a más által állított valamely rágalmazó tényt másoknak akár szóval, akár nyomtatvány útján továbbadja és ekként annak hírét tágabb körben terjeszti. (Kúria 1932. febr. 16. B I. 6136/1931. sz.) . = Ugyanígy Kúria : BDtár XVII. 74. ; XXIV. 169. 57. Az 1924 : XV. tc. 1. § alá eső bűntett tényálla­dékához nem kívántatik meg semmiféle különös szándék, elég, hogy a vádlott gránáthüvelyeket hatósági engedély nélkül megszerzett és magánál tartott. (Kúria 1932. jan. 19. B I. 5353/1931. sz.) 58. Mikor enyhítő körülmény a beismerés? — /. A beismerés akkor enyhítő körülmény, ha töredel­mes, őszinte, a valóknak elfogadott tényeket mindenben fedő és kiterjed a bűnösség elismerésére is. — II. Nem enyhítő körülmény a részleges beismerés, ha a vádlott nem ismerte el bűnösségét és ha a beismerés nem volt a valónak elfogadott tényeket fedő, töredelmes és őszinte. — III. A megbánásról tanúskodó töredelmes beismerés jelentő­ségét csökkenti az, hogy a vádlottnak az adott viszo­nyok között nem is állott módjában tagadni. — IV. Nincs nagy nyomatéka a beismerésnek, mikor a vádlott cselek­ményét tanú jelenlétében követvén el, azt eredményesen le sem tagadhatta volna. — V. Enyhítő körülmény a beismerés, ha az —a mellett, hogy megbánásra mutat — a tényállás tisztázásához is nagy mértékben hozzájárul. — VI. A cselekmény elkövetésének a főtárgyaláson történt töredelmes beismerése nem enyhítő körülmény, ha a ter­helt eleinte félre akarta vezetni a hatóságokat. (Kúria 1930. jan. 29. B III. 7152/1929.; 1930. márc. 19. B I. 3874/1929.; Í930. febr. 5. B III. 7928/1929.; 1931. jan. 13. B III. 3539/1930. ; 1929. febr. 20. B I. 8224/1928.; 1929. dec. 18. B III. 1805/1929. sz.) = Kúria : A beismerés akkor enyhítő körülmény, ha a bűncselek­mény megállapításának alapjául szolgált (BDtár VII. 55.); ha igazi bűn­Büntetőjogi DöntvéDytár. XXV. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom