Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

32 Büntetőjogi Döntvénytár. 29. Az 1921: III. tc. 2. § 4. pont alá esik annak a cselekménye, aki a kommunista szervezkedés irányítása céljából hamis útlevéllel jött Magyarországra és itt álnéven szerzett tartózkodási engedélyt. A büntetési tétel legmaga­sabb mértékének megközelítése. Kúria 1931. dec. 1. B I. 4941/1931. sz.) Indokok .... A vádlott 1921. december 1-én M. Adolf nevére kiállított, de a saját fényképével ellátott, tehát hamis útlevéllel jött Magyarországba, az államrendörségnél a hamis útlevél felmutatásával mint M. Adolf nyert tartózkodási engedélyt, majd ilyen engedélymeghosszabbítást. Minthogy ezek az adatok a hatósági okiratba foglaltattak, nem kétséges, hogy a vádlott szándékosan közreműködött arra, hogy jogai és jogviszonyai lényegére vonat­kozó valótlan adatok vezettessenek be közokiratokba. Hogy pedig a Btk. 400. § 1. bek.-be foglalt vétség tényálladékát megállapító ez a cselekmény az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy meg­semmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal és szervezkedéssel összefüggően és annak céljára követtetett el és így a vádlott cselekménye helyesen minősít­tetett az 1921 : III. tc. 1. §-ba ütköző, a 2. § 1. bek. 4. pont szerint minősülő bűntettnek, nem kétséges abból az okból, hogy a vádlott a bécsi kommunista­párt megbízásából éppen abból a célból jött Budapestre, hogy az itteni kommu­nistákat egy pártba tömörítse, a sejteket összegyűjtse s itt ezt a működést meg is kezdette, tehát az említett célkitűzéssel tevékenykedett . . . A vádlott még 1921-ben, tehát kevéssel az 1919. évi borzalmas esemé­nyek lejátszódása után azzal a megbízással jött Magyarországra, hogy itt a kommunizmus újbóli megteremtését lehetővé tegye ; a proletárdiktatúra megvalósítására a talajt előkészítse, hogy az kellő időben kikiáltható legyen ; ezt a munkát meg is kezdette, de tervei sikeres véghezvitele előtt letartóz­tatván, nem vonatott felelősségié cselekedeteiért, hanem Oroszországnak kiadatott. A vádlott a helyett, hogy a magyar állam ezen reánézve kedvező eljárásán hálát érzett volna, folytatta nemzete aláaknázását célzó működését. Hamis illetőségű bizonyítvánnyal újból Budapestre jött, itt újból megkezdte a kommunistaszervezkedést, felvette az illegális mozgalom céljaira külföldről küldött nagyösszegű pénznemeket, irányította a kommunista irányú sajtó­termékek szerkesztését stb., vagyis vezetője, sőt főszemélye volt a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának. A vádlott tevékenységének ama nagyarányú volta, kiterjedése, rendkívül veszélyessége, tíz évre visszanyúló terjedelme oly nagynyomatékú súlyosító körülmény, hogy a büntetés kiszabásánál indo­kolttá teszi a Btk. 90. §-ának alkalmazását. Ez okból a kir. Kúria fegyház­büntetés tartalmát megfelelő mérvben — kilenc évre — felemelte . . . = Ugyanígy BDtár XXII. 4. — V. ö. Kúria B I. 5946/1931. (1932. febr. 3.) : Mivel a vádlott a hamis iitleveiet Magyarországon használta, cselekmény a Btk. 405. § alá eső bűntett. Ugyanezen ítéletben a büntetés középmértékének alkalmazása tekintettel arra, hogy a vádlottak közül egyik röviddel a bűncselekmény elkövetése töltötte ki az 1921 : III. tc. alá eső bűntett miatt reá kiszabott két évi fegyházbüntetést, a másik pedig ugyan­ily bűncselekmény miatt már két ízben volt (1923-ban hat hónapi, 1927-ben egy évi és nyolc hónapi fogházzal) büntetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom