Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

28 Büntetőjogi Döntvénytár. B. nevű kommunistának az a fenj^egetése, hogy elpártolás esetén vádlottat agyonlövi, e mellett pedig az a körülmény is, hogy szökése esetén családja a kommunisták hatalmában marad, akik azokon bosszút állhatnak. Ezt a helyzetet a vádlott, mivel a megszökésre éppen a családját fenyegető veszély miatt módja nem volt, állásának elhagyása esetén pedig az akkori viszonyok között védelemre senki részéről sem számíthatott, csak úgy háríthatta el, ha a különben is mások felkérésére elvállalt szerepében, legalább színleg, az akkori rend hívének mutatja magát. Kellő ténybeli alapja van tehát a vádlott azon állításának, hogy az 1919. május 1. napján tartott beszédében foglalt és az alapítélet szerint izgatónak minősített, egyébként azonban az akkori viszonyok között általánosan hangoztatott kifejezések használatára, vagyis az izgatás bűncselekményének elkövetésére vádlott a saját és hozzátartozóinak életét és testi épségét közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély által kényszerítve volt. Az ilyen kényszerhelyzet fennforgása pedig kizárja a cselekmény beszámítását . .. ^ Megfelel a BHT 740. alatt közölt EH-nak. 26. Jövedéki kihágás esetében is helye van a Te. 125. § alkalmazásának. (Bpesti kir. ítélőtábla 1931. nov. 7. J. II. 8935/1931. sz.) = A jogegységi perorvoslatra vonatkozó rendelkezések is alkalmazandók jövedéki kihágás esetében EH Kúria BDtár XXIV. 144. 27. Kereseti és vagyoni viszonyok mérlegelése a pénzbüntetés alkalmazásánál, összegének megszabásánál és az átváltoztatási összeg megállapításánál. L (Kúria 1931. dec. 1. 13 III. 3371/1931. sz.) Indokok: ...A tényállás szerint a vádlottnak nyolc gyermeke van: a vagyona, amely bútorokból, cséplőgépből és gazdasági felszerelésből áll, 2000 P értékű. Ez a vagyon a kir. Kúria megítélése szerint — különösen arravaló tekintettel, hogy a vádlottnak nyolc gyermeke van — nem tekinthető oly megfelelő vagyonnak, amelynek meglétében a szabadságvesztésbüntetés mellett mellékbüntetésként pénzbüntetést kell megállapítani. De arra sincs ténybeli adat, hogy a vádlottnak megfelelő jövedelme vagy keresete volna . . . II. (Kúria 1931. okt. 7. B I. 4356/1931. sz.) Indokok .... A kir. Kúria nem zárkózhatott el annak figyelembevételétől, hogy a kir. ítélőtábla ítéletének meghozatala óta a kereseti viszonyokban olyan mélyreható változás állott be, amely a vádlott keresetét és megélhetését is, éspedig annak hátrányára lényegesen befolyásolja, úgyhogy a pénzbüntetésnek ott meghatározott összege a nős és családos vádlottra nézve túlságos mértékű vagyoni hátrányt jelentene. E szempontot figyelembevéve a kir.