Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

»xv] Tarialommutató. Lap 176. Az a körülmény, hogy a sértett a fellebbviteli tárgyaláson ügyvédi képviselet nélkül jelent meg, csak annak akadálya, hogy a sértett a vád képviseletében személyesen felszólalhasson és a másodfokú ítélet ellen a saját személyében semmisségi panaszt jelentsen be, de nincs ennek a körülménynek az a joghatálya, hogy a sértett fellebbezésétől elállottnak tekintessék 123 8. Az újrafelvétel abban az esetben is a törvényszék háromtagú tanácsa elé tartozik, ha az alapperben a törvényszék mint egyesbíróság helyett a Te. 110. § alapján járásbíróság járt el 14 55. Oly esetben, mikor egyesbíróság hatáskörébe utalt bűntett miatt a Te. 110. § alapján járásbíróság járt el, újrafelvétel esetében az eljárás a kir. törvényszék hármastanácsa elé tartozik 48 115. A Te. 104. §-nak azokat a rendelkezéseit, amelyek a magánvádnak a törvényszék előtt ügyvéd által való képviselésére vonatkoznak, az ügy perorvoslati szakában akkor is alkalmazni kell, ha a Te. 110. § alapján a törvényszék mint egyesbíróság helyett járásbíróság járt el <S1 166. Oh esetben, mikor a törvényszék mint egyesbíróság hatáskörébe utalt bűncselekmény tárgyában a Te. 110. § alapján járásbíróság jár el, a semmisségi panasz elbírálására a kir. Kúria hivatott és a semmisségi panaszt visszautasító elsőbírói végzés ellen használt felfolyamodás felülvizsgálata is a kir. Kúria hatáskörébe tartozik 118 184. Semmisségi panasz bejelentésének elmulasztása esetében az igazolási kérelem felől a Kúria határoz akkor is, ha elsőfokon a törvényszék helyett a Te. 110. § alapján járásbíróság járt el 133 163. Sem a sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés, sem a sajtó útján elkövetett vallás elleni kihágás nem tartozik azon bűncselekmények sorába, amelyek miatt történt vádemelés folytán kifogásnak van helye (Te. 111. § 1. bek.). Az észrevételekben csupán rágalmazás és becsületsértés esetében nevezheti meg a terhelt azt a személyt, akinek sajtójogi felelősségre vonása az ő felelősségét kizárja 116 93. Jóllehet a Te. 112. § mellőzendőnek mondja az ítéletben a főtárgyalási jegyzőkönyvből és egyéb iratokból megállapítható körülmények leírását, ám viszont megköveteli a tényállás előadását, éspedig oly mérvben, ami a jogkérdések eldöntéséhez szükséges. A szakértők nyilatkozata csak vélemény, amit a bíróság a ténymegállapításnál felhasználhat, de az a ténymegállapítást nem pótolja 71 54. A Te. 114. §-nak az a rendelkezése, hogy a főtárgyalást csak a megjelent tanúk kihallgatása után szabad elnapolni, nem érinti a Bp. 414. §-ban foglalt azt a szabályt, hogy az olyan fellebbviteli főtárgyaiások, amelyen bizonyítást vesznek föl, a vádlottnak jelenléte kötelező. Ha tehát a főtárgyaláson a vádlott meg nem jelent, távollétében a megjelent tanúk ki nem hallgathatók 17 71. A Te. 115. § értelmében nem intézheti el a kir. ítélőtábla a fellebbezést tanácsülésben, hanem főtárgyalást kell tartania, ha a tanács úgy látja, hogy a törvényszék ítéletének alapjául szolgáló ténymegállapítást —• akár a vádlott terhére, akár javára —• meg kell változtatni 55