Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

144 Büntetőjogi Döntvénytár. A panasznak a kísérlet megállapítására vonatkozó része azért alaptalan, mert e vádlott folytatólagosan elkövetett cselekményeinek csak egy része esik az 1922 : XXVI. tc. 1. § 3. pont alá, míg a cselekményeinek többi része, nevezetesen a külföldi fizetési eszközökkel való üzérkedése és a magyar pengőnek külföldre történt kiutalása (kiajánlása) bevégzett bűntettet állapít meg, a folytatólagosan elkövetett büntettet pedig kísérletté nem minősíti az, hogy annak egy része csak a kísérlet állapotában maradt. A panasznak a 4600/1931. M. E. számú rendelet 7. §-ban meghatározott kihágás megállapítására irányuló része azért alaptalan, mert e kihágás csak az esetben állapítható meg, ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. A vádlott pedig tilalom ellenére pengőt külföldre kiajánlt, a külföldre szállított áruk ellenértékeként kapott külföldi fizetési eszközök egy részét pedig a zugforgalomban hivatalos árfolyamon felüli árért eladta, mely cselekménye kétségtelenül üzérkedés, s így az is, ez is, de meg nyilvánvalóan az is, hogy a vádlott kötelezettségének teljesítését fondorlattal kijátszotta — 1922 : XXVI. tc. rendelkezései alá esik. A panasznak az 1922 : XXVI. tc. 1. § 2. bek. szerinti minősítés ellen irányuló része alaptalan, mert a magyar állam mai válságos gazdasági helyzetében oly nagyösszegü külföldi fizetési eszköznek elvonása a magyar közgazdaság érdekét súlyosan nemcsak veszélyezteti, de sérti is. = Helyesen: A vagylagos tényálladékú bűncselekményt. . . L. Vámbéry : Büntetőjog (1913.) 174. 1. 201. Osztály a Btk. 172. § alkalmazásában: a foglalkozás, vagyon vagy élethivatás közössége alapján kialakult, egymástól megkülönböztethető, egy gyűjtőnévvel megjelölhető személycsoport. Ebben az értelemben sem a magyar adófizetők egyeteme, sem az ú. n. optánsok nem alkotnak külön osztályt. (Kúria 1932. nov. 15. B I. 3331/1932. sz.) Indokok .... Hogy a sajtóközlemény éle elsősorban az ú. n. optánsok és a kormány ellen irányul, ez még nem zárná ki a vádbeli bűncselekmény megállapíthatását, mert a közlemény — eme tartalmán keresztül — a büntetőtörvényekbe ütköző módon megtámadhat valamely osztályt is. Ennek megállapításához azonban szükséges, hogy a közlemény akár nyílt, akár burkolt alakban az egyik osztályt a másik előtt a gyűlölet kiváltására alkalmas módon tüntesse fel; hogy az ellenséges érzület tényleg létrejöjjön, az izgatás tényálladékához nem tartozik. A közlemények azonban nem valamely egyedileg meghatározható osztályt, vagyis a foglalkozás, vagyon vagy élethivatás közössége alapján kialakult, egymástól megkülönböztethető, egy gyűjtőnévvel megjelölhető személycsoportot, hanem a magyar adófizetők egyetemét, tehát a legkülönbözőbb társadalmi állású és vagyonú adózók összességét állítja szembe az ú. n. optánsokkal, akik szintén nem alkotnak külön osztályt, hanem ugyancsak többféle társadalmi állású és vagyoni helyzetű egyénekből tevődnek össze. A cikkeknek egyébként sincsen olyan tartalma, amely a vagyontalan osztály sanyarú helyzetéért valamely másik osztályt tenné felelőssé, vagy az egyes osztályok közötti kétségtelenül fennforgó és soha ki nem küszöbölhető vagyoni ellentétet kirívó színezéssel tárná az okozó elé . . . = Elvi meghatározás : BHT 784. EH BDtár XVIII. 57. r;