Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

136 Büntetőjogi Döntvénytár. azonban a sértett vád tárgyává tenni nem kívánt: mindezek alapján a kir. Kúria arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlottnak a sajtóközleményben foglalt tényállítások nagyobb és jelentősebb részének valóságát sikerült bebizonyítania, hogy tehát a vádlott lényegében valót írt . . . = Kúria : A valóság bebizonyítottságát vitató semmisségi panaszt a Bp. 385. § 1. aj pontra kell alapítani EH BHT 677., az ezen az okon alapuló felmentés a Bp. 326. § 1. ponton alapszik EH BHT 677. — Nem szükséges, hogy a vád tárgyává tett tényállításnak minden mellékrészlete, minden árnyalata beigazoltassék, elég, ha a tényállítás lényege nyer- bizonyítást: EH BHT 676. — V. ö. még a 903. számú EH-ot is BDtár XXIV. 103. 190. Féregirtóvállalatok munkateljesítménye közszükséglet kielégítésére szolgál és így az 1920:XV. tc. 1. § 3. pontja szerint árdrágító visszaélés tárgya lehet. (Kúria 1932. okt, 19. B II. 4227/1932. sz.) Indokok .... A vádlottnak a budapesti féregírtó vállalatokhoz körlevélben intézett az a felhívása, hogy azok egyöntetűen csak a körlevélben közölt és a méltányos díjszabást 28 0 0-kal meghaladó egységárakon vállaljanak féregirtási munkát, nem egyéb, mint felhívás tiltott munkabéruzsorára, tekintve, hogy a felhívás sikere esetén az elé a kényszerű elhatározás elé állíttatnék a lakosság, hogy vagy a követelt aránytalanul magas árat fizesse meg, vagy pedig ennek az életszükségletül szolgáló munkateljesítménynek igénybevételéről lemondjon . . . 191. A Hv. a hivatás gyakorlásának jogszerűségét tényálladéki elemként csupán azokra az esetekre korlátozza, amelyeknél az elkövetési cselekedet a hatósági személyzetnek a hivatása gyakorlásában való akadályozásában vagy intézkedésre való kényszerítésében merül ki. ellenben a tettleges bántalmazás által elkövetett hatóságelleni erőszaknál a hivatás gyakorlásának jogszerűségét a Hv. nem kívánja meg. (Kúria 1932. nov. 3. B II. 3843/1932. sz.) Indokok .... A sértett községi bíró mint a helyi rendőri hatóság tagja jelent meg a községi esküdttel együtt a vádlott lakásán abból a célból, hogy ott a mezőőr feljelentése alapján nyomozást folytasson. A községi bírónak ehhez a Bp. 94. § szerint nemcsak joga volt, de az hivatali kötelességét is képezte. Hatósági jogkörében járt el tehát a sértett ez alkalommal és e hivatásából folyó eljárása volt az oka annak, hogy a vádlott őt az utcán tettleg bántalmazta. Az, hogy sértett községi bíró a hivatásbeli jogkörét esetleg nem törvényszerű módon gyakorolta, a vádlott büntetőjogi felelősségét meg nem szünteti, mert (. . . Mint a fejben . . .). = Ugyanígy Kúria EH BHT 669. BDtár X. 160s ; BDtár XXIV. 150.