Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 133 bűntett véghezvitelét megkezdette ; ezen tette tehát vagyonelleni különálló bűncselekmény, mely mint célcselekmény nem olvad bele az ezen cél elérése végett eszközcselekményül elkövetett gyújtogatás bűntettébe, mely elsősorban a társadalom közbiztonságát veszélyeztető cselekmény, amelynek a törvényben előírt tényálladéki elemeit a vádlott szintén megvalósította. A vádlott bűnösségének a biztosítási csalás bűntette kísérletében való megállapítása ekként jogi tévedés nélkül történt . . . 184. Semmisségi panasz bejelentésének elmulasztása esetében az igazolási kérelem felől a Kúria határoz akkor is-, ha elsőfokon a törvényszék helyett a Te. 110. § alapján járásbíróság járt el. (Kúria 1932. okt. 25. B I. 4919/1932. sz.) = Kúria : A Bp. 384. § 4. pont alá eső semmisségi ok, ha a semmisségi panasz bejelentésének elmulasztása miatt használt igazolás felől az elsőfokú bíróság határozott (BDtár XXII. 108.). 185. Vétlen a mulasztás, mikor a vádlott a kir. ítélőtáblának kézbesítés útján közölt ítélete ellen nem a törvényszéknél, hanem a kir. ítélőtáblánál nyújtotta be a semmisségi panaszt. (Kúria 1932. okt. 26. B III. 4004/1932. sz.) = Vétlen mulasztás esete : BDtár X. 185. — Kúria : A kir. ítélőtábla ítélete ellen a vádlott semmisségi panaszt jelentett be a szigorított dologházbautalás mellőzése végett. A vádlott később a fogházból kérvényt nyújtott be a kir. ítélőtáblához, amelyben azt kérte, hogy az neki írásban kézbesíttessék és engedtessék meg, hogy a semmisségi panasz indokolását az ítélet kézbesítésétől számított nyolc nap alatt közvetetlenül a kir. Kúriához nyújthassa be. A kir. ítélőtábla ezt a kérelmet elutasította. Az elutasító végzés után a vádlott igazolással élt, egyben a semmisségi panasz írásos indokolását is benyújtotta. A kir. Kúria az igazolási kérelmet megtagadta, mert a vádlott által felhozott ok nem egyéb, mint a törvény nem tudása, ez pedig a mulasztást nem indokolja. (B II. 4030/1932.) 186. Biztosítási ajánlat meghamisításával elköve tett magánokirathamisítás esetében a bűncselekménynek minősítésére nézvet nem a biztosítási ajánlatban írt biztosítási tőke, hanem az évi biztosítási díj az irányadó. (Kúria 1932. nov. 2. B III. 2809/1932. sz.) Indokok : . . . A magánokirathamisltás minősítése attól függ, mekkora a jog vagy kötelezettség értéke, melyre a hamisítás vonatkozik. Ezen érték megállapítására viszont az adott esetben nem a biztosítási ajánlatban írt biztosítási összeg, hanem az évi biztosítási díj az irányadó, mert a biztosítási ajánlat aláírásával az ajánlattevő csupán ez utóbbinak a fizetésére