Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Ss Büntetőjogi Döntvénytár. köze ; a sajtó viszi be a leghatékonyabban ezeket a gondolatokat a tömegbe, a hangulatot a cél erőszakos megvalósítására a sajtó készíti elő. A pénzkezelés pedig — jelen esetben a külföldről küldött és a belföldön kiutalt nagyösszegü pénzek felvétele, a pénzeknek a mozgalom céljaira felhasználása — a mozgalom sikere tárgyi feltételeinek megvalósítására alkalmas . . . = V. ö. a jelen kötetben 30. és 79. sorszámok alatt közölt és idézett határozatokat. 131. Osztályelleni izgatás esetei. Elítélések. I. (Kúria 1932. jún. B I. 1870/1932. sz.) Indokok : . . . A sajtóközlemény azt hangoztatja, hogy a kizsákmányolt proletártömegektől mindent elvettek, sőt reájuk hárítják a boléták terhét, hogy az ezerholdasok gondjaiktól megszabaduljanak ; a dolgozó milliókat néhány ezer nagybirtokos érdekében adóztatják meg, az agráriusok megkapják a kenyéradót és a közraktári hitelt, a dolgozó tömegek és a munkanélkül nyomorgók százezrei pedig éhen halhatnak, kezükből az utolsó falat kenyeret ragadják ki stb. A sajtóközlemény nem az ú. n. bolétaintézményt és a kormányzati rendszert támadja objektív alapon, hanem a bírálaton keresztül a vagyontalan osztály előtt gyűlöletes színben tünteti fel a birtokososztályt, hiszen semmi sem teheti gyűlöletesebbé a birtokososztályt a vagyontalan osztály előtt, mint annak kiszínezett kiemelése, hogy ez az utóbbi osztály, amely különben is el van nyomva, viselni köteles a megadóztatás terhét, hogy a nagybirtokosok szabaduljanak gondjaiktól; a dolgozó tömegek pedig éhen halhatnak. Hozzáveendő az is, hogy a közlemény a «Népszava» című lapban jelent meg, ezt a lapot pedig köztudomás szerint elsősorban a munkásság részére írják és adják ki. .. II. (Kúria 1932. jan. 12. B I. 3953/1931. sz.) Indokok : . . . A sajtóközlemények éle elsősorban az optánsok kártalanítása s a kártalanítások véghezvitelének módja elk>n irányul. A cikkeknek ez a tartalma, ha a tárgyilagosság, úgyszintén a kormány gazdasági politikájának támadása keretei között maradt volna, bűncselekmény megvalósítására nem lenne alkalmas. A cikkeknek bűncselekményt megállapító tartalma abban van, hogy az említett célon túlmenőleg a nagybirtokososztályt a gyűlölet felkeltésre alkalmas módon szembeállítják a vagyontalan munkásosztállyal. Ezt a gyűlöletet a közleményeknek különösen az a tartalma keltheti fel, hogy az ország dolgozó népe, a gyárak, műhelyek, irodák, bányák és szántóföldek proletárjainak vére és verejtéke állítja elő azt az összeget, amely a nagybirtokososztály, a grófok, bárók, főhercegek és egyházak zsebébe jut, a földesurak a dolgozó nép bőrére győzedelmeskednek, a paraszt azért van a világon, hogy fizessen, a gróf pedig azért, hogy sohse áldozzon. Annak a kiszínezett hangsúlyozása pedig, hogy az egyik néposztály vérzik és verejtékezik a másik érdekében, amelynek tagjai nem hoznak áldozatot, a legteljesebb mértékben alkalmas az így aposztrofált osztályban a birtokososztály elleni gyűlölet kiváltására, a jelen esetben annál is inkább, mert a közlemények a «Népszava» című lapban jelentek meg, amelyet köztudomás szerint elsősorban a munkásosztály részére állítanak elő . . .