Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

88 Büntetőjogi Döntvénytár. való képviselésére vonatkoznak, az ügy perorvoslati szakában akkor is alkalmazni kell, ha a Te. 110. § alapján a törvényszék mint egyesbíróság helyett járásbíróság járt el. (Budapesti kir. ítélőtábla 1932. máj. 9. B V. 8995/1931. sz.) Indokok: . . . A főügyész a kir. ügyész fellebbezését írásbeli nyilatkozatában visszavonta. A sértett, akit a kir. ítélőtábla a főügyész állásfoglalásáról az elsőfokon eljárt járásbíróság útján értesített, a törvényes határidőn belül írásban ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtott be egy fellebbezési kérelmet tartalmazó beadványt, amellyel magát a sértett képviseletében eljárt ügyvéd a fellebbviteli főtárgyaláson sem azonosította. Az a kivétel, amelyet a Te. 104. § 2. bek. a kötelező ügyvédi képviselet elől létesít, a jelen esetben annál kevésbbé forog fenn, mert a sértettet az eljárás folyamán ügyvéd képviselte s a szóbanforgó értesítést annak is kézbesítették és bár a Te. 104. § kifejezetten a törvényszék előtti eljárásra vonatkozik, az ügy perorvoslati szakában a Te. 110. § utolsó mondata folytán annak a körülménynek sincsen jelentősége, hogy az ügyben elsőfokon az id. § alapján járásbíróság járt el. Ekként a fellebbezést arra nem jogosított egyén terjesztette elő . .. 116. Az a körülmény, hogy a bizalmas feljelentés nem a rendőrség hivatalos helyiségében történt és hogy arról jegyzőkönyv nem vétetett fel, nem változtat a feljelentés jellegén. «Vádol» (Btk. 227., Bv. 20. §) az is, aki csendőr vagy rendőr előtt hatósági tanúk jelenlétében bűncselekmény állítólagos elkövetésére vonatkozó bizalmas közlést tesz. ^Kúria JEH m± jún 1Q B j 2367/1932. sz.) = Szóbeli följelentés is lehet a hamis vád elkövetési cselekedete : Kúria: BDtár XVIII. 41. 117. Nem a Btk. 284. § alá eső gyermekölés, hanem a 279. §-ban meghatározott szándékos emberölés bűntettét követi el az anya, aki férjétől való különélés idején és idegen férfitől származott gyermekét a házasság tartama alatt, közvetlen a szülés után szándékosan megölte. (Kúria 1932. ápr. 13. B II. 6154/1931. sz.) = Kúria 5. számú TÜH : Arra a férjes nőre, aki házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, a Btk. 284. § nem nyer alkalmazást abban az esetben sem, ha a nő a gyermeket akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette (BHT 51.). — V. ö. a BDtár XXIV. 233. sorszám alatt közölt határozatot. 118. A kir. főügyész a fellebbviteli főtárgyaláson már nem emelhet vádat oly cselekmény miatt, amellyel a