Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 25. kötet (Budapest, 1933)

Büntetőjogi Döntvénytár. 71 kézbesíteni. Ha ennek dacára a kir. ítélőtábla ítélete perrendellenesen a kir. ügyész részére mégis kézbesíttetett, ebből a kir. ügyész a semmisségi panasz bejelentésére jogot nem merít. (Kúria 1932. márc. 2. B II. 843/1932. sz.) = V. ö. 1871 : XXXIII. tc. 26. §. 93. Jóllehet a Te. 112. § mellőzendőnek mondja az Ítéletben a főtárgyalási jegyzőkönyvből és egyéb iratokból megállapítható körülmények leírását, ám viszont megköveteli a tényállás előadását, éspedig oly mérvben, ami a jogkérdések eldöntéséhez szükséges. A szakértők nyilatkozata csak vélemény, amit a bíróság a ténymegállapításnál felhasználhat, de az a ténymegállapítást nem pótolja. (Kúria 1932. márc. 16. B III. 5378/1931. sz.) 94. Sajtóbűncselekmény esetében a magánvádló ügyvédi költségeiben való marasztalás a Bp. 479. és 480. §-ok rendelkezésén alapszik. (Kúria 1932. márc. 1. B I. 6336/1931. sz.) = V. ö. a jelen kötetben 21. sorszám alatt közölt határozatnál ismertetett B I. 5779/1931. sz. kúriai határozatot, továbbá a 29. számú büntető jogegységi döntvény indokolásának IV. jelzésű részét (a jelen kötetben 5. lapon). 95. Az Országos vitézi széket és annak alsóbbfokú szerveit, a Vármegyei vitézi székeket a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából hatóságnak kell tekinteni. (Kúria 1931. okt. 3. B VII. 1479/1931. sz.) = A vitézi rend mint törvény által alkotott testület (Bv. 3. §) : Kúria BDtár XXII. 22. 96. Folytonos (tartós) bűncselekményeknél, mint aminő az uzsora vétsége is, az elévülés a jogellenes állapot megszűnésének napján kezdődik. Az uzsora vétségének el.követési cselekedete a hitelezés. A hitelezési viszony fenn-