Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)
58 Büntetőjogi Döntvénytár. Egyébként tehát a jelen esetben, hol a sértett nő 21. életévét az eset alkalmával már betöltötte, a kerítés bűntettének a 45. §-ban meghatározott esetei a 46. § 1. bek. alapján, tehát csak börtönnel büntethetők . . . 58. A Btk. 288. § nem azt bünteti, aki mással eredményesen vagy eredménytelenül szövetkezik, hanem bünteti magát a szövetséget, ami azonban nem jött létre, ha a szövetkezésre felhívott a kezdeményező tervével pillanatig sem értett egyet, abba csak színleg ment bele s azt nyomban a csendörségnek feljelentette. (Kúria 1930. jan. 29. B I. 6805/1929. sz.) Indokok : . . . A panasz alaptalan. A szövetség fogalmát a Btk.-ben meghatározott mindazon cselekményekre vonatkozólag, amelyekkel kapcsolatban a szövetség büntetendő, a Btk. 132. § állapítja meg. A Btk. 288. §-ában ugyan nincs utalás erre a §-ra, de utal erre a teljesen azonos rendelkezést tartalmazó 148. és 205. § és minthogy a Btk. 288. §-ában nincs olyan rendelkezés, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a törvényhozás itt a szövetségnek egy más fogalmára gondolt, kétségtelen, hogy a Btk. 288. §-ában említett szövetség alatt is a 132. §-ban meghatározott szövetséget kell érteni. A Btk. 132. § szerint pedig a szövetség csak akkor tekinthető létrejöttnek, ha a cselekmény elkövetését két vagy több személy közös egyetértéssel elhatározta. Ez a közös egyetértés azonban a jelen esetben nem forgott fenn, mert az irányadó ténymegállapítás szerint K. József a vádlott tervével egy pillanatig sem értett egyet, abba csak színleg ment bele s azt nyomban a csendőrségnek feljelentette. A cselekmény elkövetését tehát nem két egyén, hanem csak a vádlott egyedül határozta el s így a terv kivitelére^ vonatkozó egyetértés valójában hiányzott közöttük, csak az e tekintetben megtévesztett vádlott hitte annak fennforgását. Minthogy a Btk. 288. §-ban nem azt rendeli büntetni, aki mással eredményesen vagy eredménytelenül szövetkezik, hanem — speciális deliktumként — bünteti magát a szövetséget, mégpedig azért, mert a sértett életét oly cselekvőséggel szemben is, amely egyébként mint tervezgetés és előkészület büntethető nem volna, mely azonban azon körülmény folytán, hogy a véghezvitelre két vagy több egyén szövetséget kötött, különös veszélyt rejt magában, fokozottabb védelemben kívánja részesíteni.