Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

38 Büntetőjogi Döntvénytár. csak B. Miklós, hanem ennek társa G. Gyula ellen is. A vizsgálóbíró ezt a kérelmet, bűncselekmény hiánya okából, elutasította ; az e végzés ellen a pótmagánvádló által beadott felfolyamodást a kir. törvényszék vádtanácsa elutasította. A budapesti kir. ítéló'tábla a vádtanács végzése ellen beadott felfolyamodást szintén elutasította. A bírói határozatok G. Gyulára vonatkozó része törvénysértő ; mert a m. kir. honvédség főparancsnoka ügyészének a koronaügyészhez intézett értesítése szerint G. Gyula őrnagy 1924. év novemberében s az 1924. év folyamán a m. kir. honvédség tényleges állományához tartozott, rendfokozatának meg felelő ténylegességi illetményeket élvezett és a honvédbüntetőbíráskodás alatt állott. Igaz ugyan, hogy a polgári büntetőbíróságok nem hoztak G. Gyula terhére határozatokat, hanem csak elutasították a G. Gyula ellen tett vizsgálati indítványt, de kétségtelen, hogy még erre sem volt hatáskörük, mert a honvédbüntetőbíráskodás alá tartozó egyén ellen tett följelentés tárgyában bárminő érdemleges határozathozatal csak az illetékes katonai hatóságot illeti meg . . . 41. A gyermekrablás csak akkor minősül a Btk. 318. § szerint, ha a tettes szándéka már az elrablásnál arra irányult, hogy az elrablott gyermeket valamely nyerészkedő foglalkozásra vagy életkeresetre használja föl és •pedig azért, hogy ezáltal a saját vagyonát jogtalan módon növelje- (Kúria 1929. dec. 4. B III. 4949/1929. sz.) Indokok : . . . A vád szerint vádlott bűncselekménye azért volna a Btk. 318. § szerint minősítendő, mert a vádlott a gyermekrablást a végből követte el, hogy a rablott gyermek nyerészkedési célra használtassék. Ez a cél — a gyermekrablás bűncselekményének a gyermek testi-lelki érdekeit is védő alap természete szerint, valamint a Btk. 318. §-ban felsorolt, «koldulási», «más nyerészkedési)), «erkölcstelen» jelzőkkel szűkebb körre szorított célok nyilvánvaló értelme szerint — olyan kell hogy legyen, amely a gyermeket az erkölcsi züllés egész életet is megrontani alkalmas veszélyének teszi ki. így fogva fel a minősítő körülményeket, a kir. Kúria felismerése szerint a vádlott cselekményében a valóknak elfogadott tények szerint ily célra mutató ténybeli alap nincs s így ily cél a vádlott terhére jogilag meg nem állapítható. Más felfogás szerint a célzat kérdése tágabb törvényértelmezést követel. E szerint a gyermeknek minden a nyerészkedés