Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 24. kötet (Budapest, 1932)

le Büntetőjogi Döntvénytúr. bár nem volt okleveles szülésznő, a szülésnél való közreműködésre vállalkozott. Minthogy tehát a sértett halála és a vádlott e gondatlan eljárása közt az okozati összefüggés megvan és minthogy a vádlott szülésznői oklevél nélkül jutalomért szülésznői teendőt végzett, dacára annak, hogy Izsák községben szülésznő volt, aki a megjelenésben nem volt akadályozva : az alsóbbfokú bíróságok nem tévedtek akkor, midőn a vádlott bűnösségét az emberölés vétségében és a Kbtk. 92. §-ban meghatározott közegészség elleni kihágásban megállapították . . . = Szülés körüli gondatlanság: BDtár II. 148.; XVI. 64. 15. Harapós természetű kutya szabadonhagyásában rejlő gondatlanság megállapítható akkor is, ha hatósági rendelet nem tiltotta az ily kutya kötvetartását. (Kúria 1929. nov. 5. B III. 388/1929. sz.) Indokok : . . . A bűncselekmény megállapítása azért is helyes, mert a testi épséget a harapós természetű kutya szabadonhagyása vagy nem megfelelő megkötözése miatt fenyegető veszélyt a vádlott a közönséges gondosság mellett előreláthatván, a gondatlanság megállapítása valamely hatósági rendelet létezésétől vagy nem létezésétől teljesen független . . . = Hasonló: BDtár II. 119.; III. 133.; VIII. 177.; X. 179. 16. Sem a Bv. 17., sem az V. R. nem biztosít mentességet az ügyvéd számára azon nyilatkozata tekintetében, amelyet az eljáró bíróra vonatkozó aggályossági kifogásában terjeszt elő. (Kúria 1929 nov 6 B n 520/lm sz } Indokok : . . . A vádlott azzal jelentett be semmisségi panaszt : hogy a valóság bizonyítása sikerült ; hogy a vád alapjául szolgáló tett a Bv. 17. § értelmében nem képez bűncselekményt ; hogy az az Ügyvédi Bendtartás 49., 52. és 62. §-ai értelmében nem bűncselekmény. Ami a valóság bizonyítását illeti, a vádlott a beadványban azt állította a sértett járásbíróról, hogy az a vádbeli eset alkalmával a tárgyaláskor azzal a szavakkal tiltotta meg neki a tanúhoz való kérdésintézést : «Maga hallgasson, nem engedem meg, hogy kérdezzen, mert a tanút kitanította* és hogy a sértett bíró előre azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az alperesi tanuk (vádlott szerint) perbeli képviselő által kitanít-