Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. '£1 a folyamatban levő ügyben szereplő tanukra és szakértőkre vonatkozó nyilatkozatát is mentesíti. (Kúria 1930. okt. 28. B I. 4082/1930. sz.) Indokok : . . . Nem tette magáévá a kir. Kúria azt az érvelést, amely szerint a Bv. 17. § alkalmazásának azért nem volt helye, mivel a sértett a szóbanforgó kihágási ügyben nem ügyfél, hanem csupán szakértő volt. Ez az érvelés azért nem helytálló, mivel a Bv. 17. § 2. bek.-ben foglalt az a kitétel «egyéb ily nyilatkozata* alatt valamely ügyfél vagy képviselőjének nem csupán az ügyfelekre vagy képviselőikre, hanem a folyamatban lévő ügyben szereplő tanukra és szakértőkre vonatkozó nyilatkozatát is kell érteni, amennyiben az az illető üggyel összefügg és a nyilatkozatra az ügyfél érdekében szükség volt . . . = Ugyanígy a Kúria a 907. sz. EH-n&k indokolásában. 32. Rágalmazás bíróról annak állítása, hogy egyáltalán nem ismeri a törvényeket és jogszabályokat. (Kúria 1930. okt. 21. B I. 2352/1930. sz.) Indokok : ... A ténymegállapítás szerint a vádlott lényegileg azt állította a sértett bíróról, hogy az egyáltalán nem ismeri a törvényeket és jogszabályokat, amit egyben szomorú dolognak mondott; vagyis azt állította az eljárt bíróról, hogy az a hivatásának betöltéséhez szükséges legelemibb ismeretekkel sem rendelkezik. Ez pedig más előtt tett oly tényállítás, amely valóság esetében a sértettre nézve közmegvetéssel járna, mihez képest az alsófokú bíróságok a bűncselekményt a törvény megsértése nélkül minősítették rágalmazás vétségének . . . = Rágalmazás ítélőbíróról annak állítása, hogy a jogi szakban feltűnően és aggodalmasan tudatlan : BDtár X. 178. 33. Oly esetben, mikor a Bp. 385. § 1. c) pont alapján már az elsőfokú ítélet sem volt a vádlott érdekében fellebbezve, ily alapon az elsőfokút csupán büntetés tekintetében szigorító másodfokú ítélet ellen sem lehet a vádlott javára semmisségi panasszal élni. (Kúria 1930. nov. 4. B II. 4865/1930. sz.) 34. A részleges jogerős elve alól a Bp. 385. § ut. bek. kivételt állapít ugyan meg a hivatalból figyelembe veendő semmisségi okokra nézve, de ily ok alapján sem intézkedhetik a Kúria, ha a panaszt a Bpn. 30. §-ban említett valamelyik okból vissza kell utasítani.