Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytúr. kitűnik abból, hogy a sértettet megelőző főpincér óvadékát a sajátjából visszaadni nem tudta, s ezért nyúlt a sértett pénzéhez, minthogy ezek szerint a vádlott idegen ingó dologgal jogtalanul1 rendelkezett, amidőn azt a saját céljaira — az előző főpincér kielégítésére — fordította, mert erre a törvénnyel ellenkező szokás fel nem jogosította : a vádlott cselekménye sikkasztás . . . = Kúria: Önmagában az, hogy az óvadékvevő a pótlás biztos tudatában felhasználta a maga céljaira az óvadékot, nem sikkasztás; elítélés, mikor az esedékességkor az óvádékvevő nem volt képes fizetni (BDtár VI. 186.). 21. Csalás megállapítása, mikor a vádlott — vállalatára nézve hangzatos és a valóságnak meg nem jelelő kijelentéseket téve — az alkalmazásra jelentkezőktől abban a tudatban követelte és vette át az óvadékösszegeket, hogy azokat visszafizetni képtelen lesz. (Kúria 1930. nov. 4. B III. 5751/1929. sz.) Indokok .. A tényállás szerint a vádlott kellő tőke nélkül <iLexikon>> névvel egy kereskedelmi, gazdasági és ipari címtár kiadását tervező vállalatot alapított, erre a célra lakást bérelt, ügynököt vett fel, igazgatóul egy nyugalmazott gazdasági tanácsost szerződtetett havi 160 P díjazással, gépírókat, ellenőröket alkalmazott, akiktől óvadékot szedett. A vállalat pár hét múlva már összeomlott. Helyesen állapították meg az alsóbíróságok, hogy a vádlott vállalkozása nem komoly, hanem az alkalmazottak óvadékainak jogtalan felhasználására alapított hazárd vállalkozás volt. A valóknak elfogadott tényekből kétségtelen, hogy a vádlott abban a tudatban követelte és vette át a sértettektől az óvadékösszegeket, hogy azokat visszafizetni képtelen lesz. Nyilvánvaló, hogy célja az volt, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen. Minthogy pedig a sértettek alkalmaztatásakor a vádlott által tett hangzatos és a valóságnak meg nem felelő kijelentéseket, t. i., hogy a vállalat már három éve fennáll, hogy annak igazgatói gróf M. Frigyes és 0. Dezső miniszteri tanácsos, hogy a vállalatot az állam támogatja, hogy abban a háztulajdonos is részes s hogy a letett óvadékösszegek fedezetéül a háromszobás irodaberendezés szolgál, alkalmasak voltak az állásnélküli sértettek megtévesztésére : nem tévedett a kir. ítélőtábla, midőn bűncselekmény tényálladékát ismerte fel és azt csalás bűntettének minősítette . . . = Óvadéksikkasztás és csalás elhatárolása, csalás megállapítása : BDtár XXI. 64. 22. A Bk. 401. § alá eső bűncselekményt akkor is meg kell állapítani, ha a hamis magánokiratnak valamely jog vagy kötelezettség fennállásának bizonyítására felhasználása bűnperben történt, a vádlott védelmének alátámasztása céljából.