Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 19 Indokok : . . . A törvénysértést abban látja a koronaügyész, hogy a kír. törvényszék a D.-Sz.-A. vasút műhelyfőnökségét nem tekintette oly hatóságnak, amely előtt való vádolás megállapíthatná a Bv. 20. § alá eső hatóság előtti rágalmazás vétségének tényálladékát, holott — álláspontja szerint — a közforgalmú vaspályák vezetősége, amely fegyelmi hatósággal is rendelkezik az alkalmazottai felett, a Bv. 20. § szempontjából hatóságnak tekinthető. A jogegységi tanács a törvénysértést nem látta megállapíthatónak... A hatóság fogalma ugyanis a Bv.-ben nincs meghatározva. Azt, hogy a büntetőtörvényekben általában előforduló «hatóság» elnevezés alatt mily hatóságokat kell érteni, a Hv. 1, § mondja meg. Ez a § sem tartalmazza ugyan a «hatóság»-nak fogalommeghatározását, de mégis megadja azt egy elősoroló körülírással. E szerint a hatóság elnevezés alatt a büntetőtörvények szempontjából : 1. a bírói és 2. a közigazgatási hatóságokat, az utóbbiak alatt pedig a) minden állami (polgári vagy katonai), b) minden törvényhatósági és községi hatóságot kell érteni. Nyilvánvaló, hogy valamely magánvasúti társaság, aminő a D.-Sz.-A. vasút, még kevésbbé annak mühelyfőnöksége, a fenti kategóriák egyike alá sem tartozik. Ezek után most már csak az vizsgálandó, hogy nem tekintendő-e a műhelyfőnökség hatóságnak a Hv. 1. § 2. bek. alapján, amely akként rendelkezik, hogy a közhivatalnokoknak fegyelmi bírósága is hatóságnak tekintendő. Ennek a kérdésnek a vizsgálata is nemleges eredményre vezet, mert az ezen §-ban felállított szabályt szorosan, vagyis akként kell értelmezni, hogy a Hv. csupán a valóságos közhivatalnokoknak, ezeken kívül pedig a külön kiemelt ügyvédeknek fegyelmi bíróságát kívánta közhatóságnak deklarálni. Abból a körülményből tehát, hogy a vasúti rendtartásról szóló 1914 : XVII. tc. 1. és 2. §-a szerint a vasúti személyzet tagjai olybá veendők mintha közhivatalnokok volnának, csupán az következik, hogy e személyzet tagjai által elkövetett bűncselekmények olybá veendők, mintha azok közhivatalnokok által követtetnének el, de ennek a kijelentésnek nem lehet azt az alkotmányjogi hatályt tulajdonítani, hogy annakfolytán a vasúti személyzet tagjai valóságos közhivatalnokok s az ő fegyelmi hatóságuk valóságos közhatóság volna . . . = Kúria : A Máv. igazgatósága és más hivatala nem hatóság (BJT XXII. 171., XXVII. 6.). — Kúria (az 1907 : XLIX. tc. életbelépése utáni időből) : A Máv. kebelében alakított fegyelmi bíróság hatóság (BDtár VI. 157.). —; A Hv. javaslatának miniszteri indokolása: ('Minthogy a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából (Btk. 461. §, 1914 : XVII. tc. 2. §) olyanokat is közhivatalnoknak kell tekinteni, akik nem állami, törvényhatósági vagy községi hatóságnak fegyelmi joghatósága alatt állanak, biztosítani kell e közhivatalnokok fegyelmi hatóságai ítélkezésének szabadságát és tiszteletének és tekintélyének védelmét, valamint azt is, hogy az előttük elkövetett hamis vádolás megfelelő megtorlás alá kerüljön*). (Igazs. Javasl. Tára XIV. 2*