Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

B ü ti tetőjogi Döntvénytár. 5 ugyanis tényálladóki alkotó elemnek tekinti a törvény az üzlet­szerű tevékenykedést. Vagyis ezeknél olyan cselekményeket, amelyek különben nem volnának büntetendők, éppen csak a tevékenység többszöri elkövetése, az illető tevékenységgel kere­setképpen való foglalkozás miatt helyez büntetés alá. Itt tehát vitán felül áll, hogy ezek a törvényhelyek úgy értelmezendők, miszerint a tettes többszöri tevékenykedése : a szemfényvesz­téssel, a zugírászkodással való üzletszerű foglalkozás, a kézi­zálogra iparszerűleg kölcsönadás törvényes egységnek tekin­tendő ; bűnhalmazat felvételéről tehát ezeknél nem lehet szó ; mert itt a törvény magát az üzletszerűséget jelölvén meg mint ..a bűncselekmény létrejöttéhez megkívánt tényálladéki ismérvet, ezeknél a bűncselekményeknél nem jöhet létre — akár egynemű, akár különböző — büntetendő tényálladék. Ezeknél a halmazat kérdése elesik és a most említett, valamint hasonló esetekben — az imént kifejtett okokból — a Btk. anyagi bűnhalmazatra vonatkozó szabályainak a törvény útján történt áttöréséről nem lehet szó. Sokkal nagyobb jelentősége van az üzletszerűségnek ott, ahol a törvény azt mint minősítő körülményt jelöli meg ; vagyis ott, ahol az üzletszerűség nem tényálladéki alkatelem, hanem mint súlyosabb büntetési tételt maga után vonó körülmény szegődik olyan tevékenységi mozzanatokhoz, amelyek önmagok­ban is kimerítik valamely büntetendő cselekmény összes tény­álladéki elemeit ; vagyis ott, ahol az egyszerű ténykedés eseté­ben is már büntetendőnek rendelt tényálladék minősített esete gyanánt állapítja meg a törvény azt, ha a tettes ezzel a bünte­tendő cselekménnyel «üzletszerűleg foglalkozik*. Minősített ese­tek közé tartozik a kerítésnek ezúttal szóbanlevő minősített (Bn. 45. § 4. pontja) esete is. Ezekben az esetekben kizárólag minősítő körülményről lévén szó, nyilvánvaló, hogy pusztán e minősítés miatt az alapcselekmény jellege, jogi vonatkozása nem változik meg ; nem változik meg tehát annak a Btk. 96. -§-hoz való viszonya sem éppen úgy, mint ahogy áll ez a szabály a törvény rendelkezésénél fogva valamely más okból enyhéb­ben vagy súlyosabban minősített bűncselekmények esetében is. Vagyis : a törvény által enyhébben vagy súlyosabban minősülő több büntetendő cselekmény — a Btk. 96. § általános rendel­kezése szerint —• egymással anyagi halmazatban van, ha és amennyiben azokat a törvény kifejezetten törvényes egységbe (összefoglalt bűncselekmény) nem foglalta és illetőleg ha azokra az ítélkező bíróság meg nem állapította, hogy folytatólagosan lettek elkövetve. Márpedig a kerítés bűntette és vétségéről, valamint ezek büntetési tételeiről rendelkező Bn. 43—47. §-ai

Next

/
Oldalképek
Tartalom