Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

xxvi Tartalommutató. Lap nek tartott arra, hogy abból kifolyólag az eljárt bíró ellen hivatali visszaélés címén bűnvádi följelentést tegyen 11 141. A Bv. 20. § alá eső rágalmazás vétsége megállapításának nem törvényes előfeltétele az, hogy a sértett ellen a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindítható legyen ; erre a Bv. 21. §-ban foglalt rendelkezésből sem lehet következtetni 82 71. Hatóság előtti rágalmazás miatt indított bűnügyben a fellebbviteli bíróság, ha úgy találja, hogy nem hatóság előtt történt a vádolás, nem térhet át egyszerűen a közönséges rágalmazásra, hanem az elsőfokú ítélet megsemmisítése mellett új eljárást rendel el 51 108. A Bv. 24. §-ban foglalt törvényes intézkedés nem az erkölcsi és tudományos hitelt, hanem a gazdasági vagyoncélt szolgáló hitelt és hitelképességet és az ahhoz fűződő érdeket kívánja védelemben részesíteni, míg az egyén általános — társadalmi vagy tudományos — értékét veszélyeztető támadások ellen a Bv.-nek a rágalmazás és becsületsértés vétségeiről rendelkező része lévén hivatva védelmet nyújtani : a társadalmi vagy tudományos működés bírálata nem hitelrontás 67 70. A hitelrontás megállapítható akkor is, ha a tettes valónak hitte és ebben a hitben adta tovább a valótlan tényt 50 246. Rosszhiszemű az oly hiteltudósítás, amely nem tárgyilagos és ellenőrzött tudomáson alapuló közlést, hanem mendemondán alapuló, részben valótlan, részben gyanúsító adatokat tartalmaz 155 1920: XXXII. tcikk. Az adócsalásról. 109. Az áruszállításokra és munkaszerződésekre vonatkozó jogügyletek után az 1920 : XXXIV. te. 3. § és az illetékjegyzék 87. tétel d) pont értelmében csakis a jogügyletet kötőnek ezen jogügyletből származó bevételei esnek a megszabott okirati illeték alá. Ennek lerovása esetén a fővállalkozó mentesül az általános forgalmi adó alól, de nem az alvállalkozó is 07 109. Az 1921 : XXXIX. tc. 64. § 2. bek. 3. pontban foglalt könyvek és feljegyzések alatt csupán az ugyanazon törvény 60. §-ban írt ellenőrzésre alkalmas könyvek és feljegyzések érthetők, nempedig a forgalmi adókönyv is 07 110. Az a kereskedő, aki egy éven és öt hónapon keresztül nem vezet forgalmi adókönyvet és az ezen időre esett bevétele után forgalmi adót egyáltalán nem ró le, bár azt vevőinek felszámítja és azt azoktól fel is veszi, cselekményével nem csupán egy elhatározásból keletkezett folytatólagosan megismételt cselekmény tényálladékát valósítja meg, hanem az 1920 : XXXII. tc. 4. § 3. pontban írt üzletszerű adócsalás bűntettét követi el R7 120. Téves az a törvénymagyarázat, mintha a II. Bn. 20. § 2. bek. az 1920 : XXXII. tc. ti. § 1. bek. hatályában fenntartotta, többi bek.-t pedig hatályon kívül helyezte volna, A hivatk. törvény ÍJ. § 1. bek.-nek az a helyes értelme, hogy pénzbüntetést, mint mellékbüntetést, a főbüntetésen felül minden esetben, tehát akkor is ki kell szabni, ha a főbüntetés — Btk. 92. § alkalmazása vagy kísérlet esetében — pénzbüntetésben állapíttatik meg 71