Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

158 Büntetőjogi Döntvénytár. intézett ironikus támadást s a képeken nem is magyar katonákat szerepeltetett. A panasz alaptalan. Az 1921 : III. tc. 6. § 1. bek.-ben meghatározott izgatás bármely adatnak rosszhiszemű beállítával, célzatos csoportosításával és az ingerültség kiváltására alkalmas színezésével elkövethető. Amikor a jelen esetben pl. az egyik rajz egy betegnek katonai közeg általi brutális gyógykezelését, egy másik rajz egy katonatiszt perverznek mondható kedvtelését, az illetőkmegnevezése nélkül, tehát általánosítva ábrázolja, túllépi a megengedett szatíra határát s a nézőben feltétlenül gyűlöletet kelt azon intézmény ellen, amelynek tagjait általánosítva tünteti fel megvetésreméltó színben. Ezek a rajzok nemcsak a háború ellen, hanem a kipellengérezett személyekben megtestesült katonai intézmény ellen is izgatnak s nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy a rajzokon szereplő katonai személyek nem a magyar fegyveres erő tagjai, mert a rajzok Magyarországon, magyar közönség előtt hozattak nyilvánosságra és helyes a kir. ítélőtáblának az az érvelése, hogy a katonaság intézményét nemcsupán a saját, hanem más állam fegyveres erejénél állítólag előforduló katonai természetű visszaélések kiszínezésével is gyűlöletessé lehet tenni, különösen a jelen esetben, mikor a rajzok a védelem álláspontja szerint német, tehát a világháborúban velünk szövetséges katonákat ábrázolnak. Az izgatás vétsége esetén a büntetőjogi felelősség szempontjából közömbös, hogy való vagy valótlan tények szolgálnak-e eme bűncselekmény alapjául, elegendő annak tudata, hogy a cselekedet alkalmas a gyűlölet kiváltására . . . 251. Hűtlenség bűntette esetében enyhítő körülmény, hogy a cselekmény elkövetésekor a tényleges hadviselés állapota már megszűnt és a vádlott csupán csendőri, tehát a belrend fenntartását célzó szolgálatra jelentkezett es ilyet telesített is. ^Kúria 19gl ()kf u B L 1012/1931 gz>) 252. A Te. 125. § alkalmazhatása szempontjából szükséges, hogy a bűnösség alapjául szolgáló adatok bírói megállapítást nyerjenek. (Budapesti kir. ítélőtábla 1931. okt. 3. B VII. 9826/1931. sz.) Indokok : ... Az erkölcsi bizonyítvány szerint a vádlott sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt öt ízben, tiltott közlés vétsége miatt