Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 147 pontja szó iul is járásbíróság hatáskörébe van utalva és amelynek tárgyában a kir. ítélőtábla döntése az esetben, ha az eljárás járásbíróság előtt indult volna meg, végérvényes lett volna és minthogy továbbá a Bp. 381. § 2. bek. 2. pontban, továbbá az említett TÜJÍ-bari megnyilvánuló jogelvnél fogva, amelynek irányzatát a II. Bn. és Te.-nek az eljárás egyszerűsítésére és a kir. Kúria tehermentesítésére vonatkozó rendelkezései még továbbfejlesztették, az oly bűnügy, amelyben kizárólag járásbíróság hatáskörébe tartozó cselekmény az ítélkezés tárgya, a kir. Kúria felülvizsgálata alá nem vihető, nyilvánvaló, hogy a jelen bűnügyben hozott másodfokú ítélet ellen a vádlott semmisségi panasszal már nem élhet . . . = A 81. számú TÜH-ot 1. BET. 112. — V. ö. a jelen kötetben 164. sorszám alatt közölt határozatot. 230. A bíróküldés elrendelésének mm akadálya az, hogy bírói eljárás még nincs folyamatban. (Kúria 1931. szept. 16. B I. 4146/1931. sz.) Indokok : . . . Minthogy sértettként a pécsi bíróságok összes tagjai jelentkeznek s így a bűnügy elintézéséből úgy a kir. ítélőtábla, mint a törvényszék bírái a Bp. 64. § 1. p. alapján ki vannak zárva, a Bp. 29. § 1. pontalapján az illetékes helyett más hasonló hatáskörű bíróságot kellett kiküldeni. A bíróküldés elrendelésének nem akadálya az, hogy bírói eljárás még nincs folyamatban, mert a bíróküldés elrendelésével kell módot nyújtani a közvádlónak arra, hogy indítványait valamelyik illetékes bíróságnál előterjeszthesse. Kúria: Bíróküldésnek csak már folyamatban levő ügyben lehet helye (BDtár IX. 29., XVI. 8.) — V. ö. azonban Kúria BDtár XI. 56.: Bíróküldésre irányuló kérelmet csak akkor lehet előterjeszteni, ha az ügy a bíróság előtt van már. Ugyanígy Kúria 1931. nov. 11. B I. 4534/1931. sz. 231. Egy-egy rendbeli, önállóan véghezvitt bűntettben bűnösök azok a vádlottak, akik egy leittasodott növel — a nélkül, hogy egymás érdekében csak segítő tevékenységet is vittek volna véghez — egymás után közösültek. (Kúria 1931. aug. 11. Bsz. 2094/1931. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint a sértett a fogyasztott szeszesitalok folytán öntudatlan állapotba jutott, a vádlottak őt ebben az állapotban az; udvarban levő szalmakazalhoz vezették, a szalmából készített rakásra fektették és itt egymásután — beleegyezése és tudta nélkül — vele közösültek. A tényállás nem nyújt alapot arra nézve, hogy a vádlottak a sértettet közösülés céljából együtt és közösen lerészegítették volna. Arra sem merültek fel tények, hogy az egyik vádlott által végrehajtott nemi közösülés tekintetében a többi három vádlott is valamely elkövetési cselekedetet vagy segítő tevékenységet vitt volna véghez. Helyes tehát az alsóbbfokú bírósagok ítéletének 10*