Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 115 gépkocsivezetőnek már eleve számolnia kell. A vádlott azonban ezekkel az intőjelekkel és veszélyes esélyekkel nem számolt eléggé ; nem mérsékelte a szükséghez képest a száguldó gépkocsi menetsebességét, hanem megelégedett azzal, hogy a járókelőket a gépkocsi közeledésére állandó tülköléssel figyelmeztette . . . IX. (Kúria 1931. ápr. 29. B II. 4078/1930. sz.) Indokok : ... A vádlott már 142 lépésnyi távolságból észlelte, hogy az úttest közvetlen közelében, amelyen ő a társas gépkocsit vezette, a menetirányt tekintve a jobboldali járdaszélen egymást kergető iskolás fiúk játszadoznak. Ez az észlelet elegendő figyelmeztetésül szolgált a vádlottnak arra, hogy az előtte közvetlenül elterülő útszakaszt a járdarészekkel együtt állandó figyelemmel kísérje és az általa vezetett Jármű sebességét már előre olyan mértékig mérsékelje, amely lehetővé teszi szükség esetén a jármű gyors megállítását is. Ennek dacára a vádlott megelégedett azzal, hogy 72 lépésnyi távolságból kürtjelzést adott, az út közepéről a menetirányt tekintve az út baloldalára tért és sebességét 17—18 km óránkénti sebességre mérsékelte. A vádlott ezekkel az intézkedésekkel az őt, mint képesített gépkocsivezetőt, foglalkozásánál fogva kötelező figyelem és gondosság minden következményét ki nem merítette . . . A gépjárművek köziiti forgalmát szabályozó 57,000/1910. B. M. sz. rendelet 43. § szerint a menetsebesség minden körülmények között olyan legyen, hogy a vezetőnek hatalmában álljon gépjárművét a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül vezetni. A vádlott e szabály ellen vétett különösen. E rendészeti szabály és az élet közönséges tapasztalataiból merített irányelvek szem előtt tartása mellett kétségkívül már előre gondolhatott volna a vádlott arra, hogy az adott viszonyok mellett olyan helyzetek keletkezhetnek, amelyek a közforgalomban levő közút közvetlen közelében fogócskát játszó fiúk életét és testi épségét veszélyeztetik. Ezt a lehetőséget a vádlott figyelmen kívül hagyta, így őt a bekövetkezett halálos balesetért vétkes gondatlanság terheli . . . X. (Kúria 1931. jún. 17. B I. 8581/1930. sz.) Indokok : ... A védelem által indítványozott helyszíni szemle ugyanis annak bizonyítását célozza, hogy a vádlott a pótkocsi elvontatása körül a gyakorlatban általánosan követett módon járt el. Ámde annak bizonyítása, hogy a vádlott eljárása az e részben követett gyakorlatnak megfelelt, a bűnügy elbírálása szempontjából azért lényegtelen, mert valamely kialakult szokásnak megfelelő eljárás, ha az a kellő óvatosság követelményeinek nem felel meg, a vádlott gondatlanságát és így a bűnösség megállapítását nem zárja ki. Az indítvány elutasítása tehát nem sértett meg a védelem szempontjából lényeges valamely elvet vagy törvényes rendelkezést . . . = Folytatás a jelen kötetben 160. sorszám alatt közölt esetsorozathoz. 195. Testi sértésnél azok, akik valakinek szándékos bántalmazásában résztvesznek, vagyis akik a sértett testét szándékosan bántalmazzák: tettestársak. Azok pedig, akik ilyen tettesi cselekedetet nem követnek el, de tudják, hogy 8*