Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

112 Büntetőjogi Döntvénytár. 385. § 1. a) pont alá eső anyagi semmiségi ok. A valóság bizonyításának megengedése kérdésében előterjesztett egyes bizonyítékok beszerzésére már alaki kérdés, a bíróság határozatát e részben tehát csak a Bp. 384. § 9. fönt alá eső alaki semmiségi okból lehet megtámadni. (Kúria 1931. jún. 23. B I. 2082/1931. sz.) = V. ö. a jelen kötetben 79. és 106. sorszám alatt közölt határozatokat. 194. Gépjárművezető gondatlansága. Elítélések. t (Kúria 1931. júl. 1. B I. 23/1931. sz.) Indokok : ... A vádlott nem csupán a foglalkozása szerint tőle joggal megkövetelhető óvatosság nélkül járt el, hanem foglalkozásának szabályait is gondatlanul megszegte akkor, midőn annak dacára, hogy útkeresztezésnél fordult be, ahol az úttest a locsolás miatt még sikos is volt, a mellett pedig az úttest egy része javítás alatt állott, az általa vezetett gépkocsi sebességét az adott viszonyoknak megfelelően le nem csökkentette. Ezt annál is inkább meg kellett volna tennie, mert az ellenkező oldalról érkező kerékpárost, saját előadása szerint, már a befordulás elején észrevette és így azt is előre láthatta, hogy a nagyobb sebességgel haladó gépkocsi a fordulóban a kerékpárhoz veszélyes közelségbe kerülhet. Ez a helyzet megokolttá tette azt, hogy a gépkocsi sebességét megfelelően annyira mérsékelje, hogy gépkocsiját, amennyiben a helyzet azt megkívánja, azonnal meg tudja állítani. A vádlott ezt elmulasztotta és így az elcsúszott kerékpárt csupán jobbrakormányzással tudta kikerülni, azonban az általa vezetett gépkocsi sebessége olyan nagy volt, hogy azt, az útjavítás helyéig rendelkezésre álló 13 lépés távolságon belül, megállítani nem volt képes. Ez a mulasztás volt az oka annak, hogy a gépkocsi nemcsak a javítás alatt álló úttestet bekerítő korlát mellett időző W.-t, hanem a korláton belül dolgozó D.-t is elütötte és az előbbinek halálát, utóbbinak pedig súlyos testi sértését okozta. . . . Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy bár a baleset oka a vádlott gondatlansága volt, mégis annak előidézéséhez az a véletlen is hozzájárult, hogy a gépkocsi előtt haladó kerékpáros váratlanul elcsúszott, amely körülmény a vádlottat zavarba hozva, hozzájárult ahhoz, hogy, amint azt az esemény lefolyása is bizonyítja, a kellő lélekjelenléttel amúgy sem rendelkező vádlott zavarba jöjjön és a gép felett az uralmat elveszítse. Ez a most kiemelt körülmény indokolttá teszi azt, hogy az alsóbíróságok által kiszabott főbüntetés tartama megfelelően —- hathónapi fogházra — leszállítt assék . . . II. (Kúria 1931. máj. 13. B I. 7720/1930. sz.) Indokok : . . . A kir. Kúria a vádlott gondatlanságát abban látja, hogy noha útkeresztezés előtt haladt el, vele szemben pedig egy autóbusz közeledett, sebességét mégsem csökkentette le olyan mértékre, hogy valamely előre nem látható akadály esetén gépkocsiját nyomban megállíthassa, noha közön-