Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 105 (Kúria 1931. máj. 27. B I. 2692/1931. sz.) Indokok : . . . A kérelmező ellen magánosok elleni erőszak büntette miatt emelt vád azon a tényálláson alapult, hogy a kérelmező is tagja volt annak a csoportnak, amely az utcán, tehát nyílt helyen 1930. szeptember 1. napján a villamosvasúti kocsik ablakainak bezúzása által dolgokon erőszakot követett el. Viszont a kir. ítélőtáblai ítélet indokaiból megállapíthatóan a vádlott felmentése a Bp. 326. § 2. pont alapján abból az okból történt, hogy a kir. ítélőtábla a vádlott tagadásával szemben nem látott meggyőző bizonyítékot arra, hogy a kérelmező szándékosan és a csoport tagjaival akár hallgatólagosan is egyetértve csatlakozott a kocsik ablakait beverő csoporthoz. Mivel azonban az erőszakot elkövető csoportban való szándékos jelenlét a Btk. 176. §-ban meghatározott bűncselekmény tényálladékának megállapítására alkalmas, ezért az ismertetett indokolás nem jelenti annak kétségtelen bírói megállapítását, hogy a kérelmező a vád tárgyává tett bűncselekményt nem követte el, sem pedig azt, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetve nem volt, illetve hogy az a törvény értelmében ne lenne bűncselekmény, hanem mindössze csak azt, hogy a felmerült bizonyítékok az eljárt bíróságot kérelmezőnek az erőszakot elkövető csoportban való szándékos jelenlétéről, vagyis a vádlott bűnösségéről nem győzték meg. Az ilyen alapon történt felmentés éppen ezért a kártalanítási igény megállapításának törvényes alapjául nem is szolgálhat . . . = V. ö. a jelen kötetben 38. sorszám alatt közölt határozatot. 179. Oly esetben, mikor az előzetes letartóztatás több bűncselekmény miatt rendeltetett el, kártalanítási igény megállapításának csak azon esetre lehet helye, ha a kártalanítás törvényi előfeltételei az összes cselekmények tekintetében megállapíthatók. (Kúria 1931. máj. 18. B I. 2226/1931. sz.) 180. I. Az 1921: III. tc. 1. § intézkedései nem követelik meg, hogy a mozgalom kifejezetten az erőszakra irányuljon, hanem az erőszakot csak mint a cselekmény végrehajtásának módját jelölik meg, amiből következik, hogy elegendő, ha a mozgalom kezdeményezői és résztvevői tudatában vannak, hogy az áttolok elérni kívánt cél csak erőszakkal valósítható meg. — II. Az a tevékenység, amely a résztvevők minél nagyobb számának megnyerésére, tehát a mozgalom körének lehető kiterjesztésére irányult: vezetői és kezdeményezői ténykedés. (Kúria 1931. máj. 20. B I. 1830/1931. sz.) =' V. ö. a jelen kötetben 168. sorszám alatt közölt határozatot.