Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Bü ntetőjogi Döntvénytár. 101 172. Ha a kir. főügyész a kir. ügyész fellebbezését, melyet ez a vádlott felmentése miatt jelentett be, visszavonta, a sértett nem mint pótmagánvádló, hanem a Bp. o83. § III. 2. b) pont alapján élhet perorvoslattal. (Kúria 1931. febr. 10. B II. 2383/1930. sz.) Indokok: ... A kir. ítélőtábla felmentő ítélete ellen a sértett jelentett be semmisségi panaszt. ... A kir. ítélőtábla tévesen nevezte a sértettet pótmagánvádlónak. A Bp. 42. § ut. bek. szerint ugyanis pótmagánvádló az a sértett, aki a kir. ügyészség részéről a 41. § esetén kívül el nem vállalt vagy elejtett vád képviseletét átvette. A felmentő ítéletben való megnyugvás azonban nem a vád el nem vállalása és nem is a vád elejtése. Ha a törvény a sértettet a felmentő ítélet ellen bejelentett perorvoslata alapján akkor, amikor a vádló nem élt perorvoslattal, pótmagánvádlónak kívánta volna tekinteni, akkor a Bp. 383. § III. pontban nem kellett volna kijelentenie, hogy a felmentő ítélet ellen, ha a vádló nem élt perorvoslattal, a sértett is perorvoslattal élhet. A Bp. 42. § rendelkezései és az 52. § 2. bek. rendelkezése tehát a pernek az ítélet meghozatalát követő, önálló tagozatú szakában, a sértett jogviszonyaira semmi vonatkozásban sem alkalmazhatók, éspedig még hasonszerűség útján sem, mert a törvény arról, hogy a sértett mily feltételek mellett élhet perorvoslattal és hogy azt hol és mikor kell érvényesítenie, megfelelően rendelkezik. Az adott esetben pedig a kir. ügyész az általa vállalt vádat el nem ejtette, hanem az történt, hogy a kir. főügyész a kir. ügyész fellebbezését, melyet ez a vádlott felmentése miatt jelentett be, visszavonta. = E határozat ellenkezik az eddigi gyakorlattal, amely azt vallotta, hogy a sértettnek a Bp. 383. § III. 2. b) pontban megadott perorvoslati joga a Bp. 52. § 2. bek. folytán tulajdonképpen a 383. § III. 1. ponton alapszik. Ezt a gyakorlatot helyesli Mendelényi id. mű 33. 1. A fennebbi határozatot bírálja Degré : Jogi Szemle XII. 230. 173. Az a körülmény, hogy a külföldi illetőségű vádlott a Btk. 64. § alapján az országból kiutasításra ítéltetik, nem szolgál alapul arra, hogy vele szemben a bűncselekményre előírt mellékbüntetés mellőztessék. (Kúria 1931. máj. 13. B II. 2448/1931. sz.) = Hasonló: Kúria BDtár VI. 51.