Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 85 alkalommal, más-más tanú jelenlétében használtatott. — V. ö. azonban BDtár XX111. 97.: Folytatólagos rágalmazás. 149. A Btk. 282. § alá eső bűntett alkotóeleme az, hogy a megölt személy határozott és komoly felhívása legyen az egyedüli indoka az ölés elhatározásának. (Kúria 1931. ápr. 9. B II. 799/1931. sz.) Indokok .... A védő a Bp. 385. § 1. b) pontja alapján azért jelentett be semmisségi panaszt, mert a cselekmény nem a Btk. 282. § szerint minősíttetett. Ez a panasz alaptalan. A tényállás szerint a sértett ugyan a bűncselekmény elkövetése előtt pár nappal is panaszolta, hogy szülei ellenzik a vádlottal való házasságát és hogy ők elhatározták, miszerint öngyilkosok lesznek, ha egymásé nem lehetnek. Ebből azonban csak az állapítható meg, miszerint a sértett a közösen végrehajtandó öngyilkosságba beleegyezett. Ámde ez a beleegyezés a Btk. 282. §-ban meghatározott bűncselekmény tényálladékát nem állapítja meg. E bűncselekmény alkotó eleme ugyanis az, hogy a tettes a megölt személy határozott és komoly kívánsága által birassék arra, hogy őt megölje, vagyis hogy a felhívás legyen az egyedüli indoka annak, hogy embert ölt. Erre nézve azonban nincs semmi adat, sőt a valónak elfogadott tényállás határozottan megdönti azt, mintha sértett felhívta volna vádlottat arra, hogy az őt ekkor megölje . . . 150. Hatósági személy tettleges bántalmazásával elkövetett hatóság elleni erőszak esetében a jogszerűség kérdése közömbös. ^Kúria 1931> ápr> 9> B n 4243/1930. sz.) Indokok .... A hivatás gyakorlásának jogszerűsége a hatóság elleni erőszaknak csupán azon eseteiben tényálladéki elem, ahol a hatóságnak, a hatóság tagjának vagy közegének hivatása gyakorlásában való akadályozásáról vagy intézkedésre kényszerítéséről van szó ; ellenben az ugyanezek tettleges bántalmazása által elkövetett hatóság elleni erőszak esetében a jogszerűség kérdése közömbös. Az adott esetben tehát, amikor az állapíttatott meg tényként, hogy a vádlott mellenragadta, földreteperte és torkolászta a rendfenntartás céljából közbelépett községi bírót, csak annak a vizsgálata szükséges, vájjon hivatásából folyó eljárása alatt érte-e a tettleges támadás a községi bírót. Ellenben közömbös, hogy ugyanő hivatásbeli jogkörét törvényszerű módon gyakorolta-e vagy sem . . . = Ugyanígy Kúria EH BRT 669. (BDtár X. 160.) 151. A vagyonbukott, aki a tulajdonjog fenntartása mellett vásárolt ingóságot a csődleltározás elől elrejtette, a Btk. 414. § 1. fontban meghatározott bűntettet követi el. (Kúria 1931. márc. 26. B IV. 4357/1930. sz.)