Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

6G Büntetőjogi Döntvénytár. Bv. 3. § 2. pont szerint minősítendő s a Bv. 9. § 6. pont értelmében csak felhatalmazás alapján üldözhető, s ennek folytán a Bp. Élt. 17. §3. pont értelmében a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. (Kúria JEH 1928. dec. 7. B I. 6355/1928. sz.) = A BHT-h& 904. sorszám alatt felvett határozat. 105. /. Ha a sértett a csendőrségnek valamely tisztje vagy altisztje, ez a rágalmazás szempontjából oly tekintet alá esik, mint bármely más közhivatalnok. A felhatalmazást ilyen esetben a közvetlen felettes hatóság is megadhatja. — II. A felhatalmazás megadása csak akkor tartozik a m. kir. belügyminiszter hatáskörébe, ha a sértett a csendőrség a maga egészében, vagy legalább is önállóan működő részében. (Kúria JEH 1927. nov. 4. B I. 6205/1927. sz.) = A BHT-ha. 905. sorszám alatt felvett határozat. 106. A Bv. 13—15. §-ai a Bv. 16. §-án át anyagijogi (a bűnösség kérdését érintő) rendelkezéseket tartalmazván, nyilvánvaló, hogy ezeknek megsértése nem alaki, hanem anyagjogi semmisségi okot valósít meg. Az alsóbíróságoknak abban a kérdésben való jogi állásfoglalása tehát, hogy a valóság bizonyításának a Bv. 13—15. §-ai szempontjából van-e helye, a Bp. 385. § 1. a) pontjára alapított semmisségi panasz útján a kir. Kúria döntése alá bocsátható, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az az alsófokú bíróságoknak állásfoglalása miatt a Bp. 384. § 9. pont alapján jelentetett-e be semmisségi panasz vagy nem. Ellenben a St. 53. és 54. §-ban foglalt eljárási szabályok megsértésének orvoslása csupán a Bp. 384. § 9. pont alapján bejelentett semmisségi panasz keretében történhetik meg. (Rúria m lm febr 22 fi j 3584y1927i szg = A BHT-ba 906. sorszám alatt felvett határozat. 'Közöltük BDtár XXI. 52. sorszám alatt.